Kamatcsökkentés elhalasztva

Június már a harmadik hónap, amikor a Reuters felmérésében válaszoló elemzők többsége azt mondja: a monetáris tanács soron következő ülésén még nem lesz kamatcsökkentés, az azután következőn azonban már igen. Így az utóbbi negyedévben májusról júliusra tolódott az az időpont, amikor a szakemberek szerint megkezdődhet a monetáris lazítás.

A 23 elemző közül 18-an azt jósolták, hétfői ülésén nem változtat a jegybanki kamatokon a tanács, és csak öten számítanak negyed százalékpontos csökkentésre. Ez egybevág egy másik felmérés eredményével, amely szerdán készült devizakereskedők között: ebben 12 kereskedő közül csak kettő számított kamatcsökkentésre – olvasható a Reuters közleményében.

Az eredmények abban is eltérnek a múlt haviaktól, hogy sokkal egyértelműbb a kamatok tartására számítók többsége. Pedig a májusi ülés után még a legtöbb elemző nagyon valószínűnek tartotta a júniusi csökkentést, miután kiderült, hogy a testület csekély, 7:6-os szavazattöbbséggel utasította el a kamatvágási javaslatokat.

Elveszne a kamatprémium

Az elemzők és a pénzpiaci kereskedők egy része akkor bizonytalanodott el, amikor az elmúlt hetekben felerősödött a forint árfolyamának ingadozása. Bár a forint ezen a héten újra erőre kapott, a nemzetközi piacokon fennmaradt a bizonytalanság, amit az okozott, hogy a befektetők kevésbé számítanak kamatcsökkentésre az Egyesült Államokban, míg más nagy jegybankok kamatemelési ciklusban járnak. Mindez csökkentheti a forintkamatok prémiumát a fejlett országok kamataihoz képest, és növelheti az inflációgerjesztő forintgyengülés esélyét arra az esetre, ha a magyar jegybank lejjebb viszi saját kamatait.

A végső csapást a hazai kamatcsökkentési várakozásokra az áprilisi bérnövekedési adatok hozták. Két hónappal ezelőtt tovább gyorsult az éves bérnövekedés a magánszektorban, a márciusi 11,6 százalékról 12,1 százalékra. Bár jegybak is tudja, hogy ez részben a feketegazdaság fehéredéséből származik, arra is figyelmeztetett: a megemelkedett bérköltségek inflációnövelő áremelésekre csábíthatják a cégeket.

Az elemzői előrejelzések azt is megmutatták, hogy a közeljövőben az inflációs adatoktól sem lehet jelentős pozitív változást várni. Az elemzők szerint lelassul az éves infláció csökkenése, és júniusban 8,4 százalékos rátára lehet számítani, ami alig lenne alacsonyabb a májusi 8,5 százaléknál.

Jövőre 6 százalékon leszünk

Mindezek a tényezők az elemzők szerint nehézzé tennék az MNB számára, hogy hitelesen megindokoljon egy kamatcsökkentést. Töretlen azonban az optimizmus, hogy később mégis megkezdődik a monetáris lazítás: az év végéig az elemzői konszenzus szerint összesen 1, majd jövő év végéig újabb 1 százalékponttal csökkentheti az alapkamatot a bank. A kamatcsökkentési várakozásokat az támasztja alá, hogy az év hátralévő részében az elemzők szerint ismét felgyorsulhat az infláció csökkenése, és az elemzői konszenzus szerint az éves inflációs ráta decemberre 5,1 százalékra lassulhat.

A várakozások szerint a magyar gazdaság egyensúlyi gondjai sem teremtenek szükségletet a magyar kamatprémiumok magasan tartására a közeli jövőben. Az államháztartás éves hiánya a konszenzus alapján idén a tavalyi 9,2 százalékkal szemben a GDP 6,3 százaléka lehet, ami hajszálnyival még mindig alacsonyabb a nemrég 6,8-ról 6,4 százalékra leszállított kormányzati előrejelzésnél.

A folyó fizetési mérleg idei hiányára vonatkozó konszenzusos előrejelzést 150 millió euróval csökkentették a felmérésben, 4,6 milliárd euróra, ami így már összesen 650 millió euróval alacsonyabb a januárban várt szintnél.

A bizonytalanságot jelentő nemzetközi befektetői környezet a magyar felmérésben szereplő elemzők szerint a következő hónapokban, amennyire ez jelenleg feltételezhető, nem gyengíti meg lényegesen a forintot. Az euró az év végén 253 forint körüli szinten lehet, ami némi gyengülést jelent a mostani 248,50 körüli szintekhez képest.