Nem tudni, mi lesz a kamatunkkal

2007.10.25. 14:00
A Reuters októberi elemzői felmérése szerint ugyanakkora az esélye annak, hogy hétfőn ismét kamatot csökkent az MNB, mint annak, hogy változatlanul marad az alapkamat. Az elemzők a kamatemelési ciklus egy évvel ezelőtti lezárulása óta nem voltak olyan megosztottak a kamatdöntést illetően, mint most. Az előrejelzések tovább emelkedtek az infláció szintjére és tovább csökkentek a gazdasági növekedés ütemére vonatkozóan.

A Reuters által megkérdezett 27 elemzőből 14 a 7,5 százalékos kamat szinten tartását, 12 0,25 százalékpontos csökkentését, míg 1 válaszadó a kamatszint 0,5 százalékos mérséklését várja. "Nagyon nehéz most jósolni," válaszolta a hétfőre várható kamatdöntésre vonatkozó kérdésre Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője. Hasonlóan vélekedett több más elemző is, hosszú listát sorolva a kamatcsökkentés melletti és elleni érvekből egyaránt, olvasható a Reuters közleményében.

Már beárazta a piac

A kamatcsökkentés melletti érvek között elsőként az említhető meg, hogy a monetáris tanács bizonyára kedvező jelnek tekinti a szeptemberi inflációs adatokat. A múlt hónapban 6,4 százalékra lassult a fogyasztói infláció az augusztusi 8,3 százalékról, a maginfláció pedig 5,4 százalékról 4,3 százalékra esett.

A forint viszonylag erős maradt az euróval szemben, 251 körüli szinteken, holott a kockázati étvágy a nemzetközi piacokon némileg csökkent az elmúlt hetekben, amit azonban ellensúlyoz a dollár gyengesége. Október végén kamatot csökkenthet az amerikai jegybank is, és a piac pozitívan fogadta az augusztusi magyar béradatokat.

A monetáris tanács tagjai és maga a testület a múltban többször hivatkozott az inflációs kockázatot mérséklő fontos tényezők közt arra, hogy a kormányzat hiánylefaragó intézkedései következtében csökkent a belföldi kereslet és lassult a gazdasági növekedés.

A Reuters által megkérdezett kereskedők azzal is érveltek a kamatcsökkentés mellett, hogy egy 0,25 százalékos vágást már beárazott a piac. A devizakereskedők szerint a monetáris tanács hétfői ülése után eurónként 250 és 252,75 közti szinten foroghat a piacon a forint a jövő héten. Szerdán 251,25-ös szinten zárt a hazai piacon a magyar fizetőeszköz.

Talán várni kellene

A mostaninál jobb alkalmat kínálhat a tanács számára egyes elemzők szerint a novemberi ülés, amikor a testület már áttekintheti az új negyedéves inflációs jelentést is. Mások szerint ugyanakkor akár pont fordítva is elsülhet a dolog, ha a jelentésben romlanak az inflációs előrejelzések.

A nemzetközi piacokon fennmaradt a bizonytalanság, a hazai inflációs kockázatok pedig sok elemző szerint komolyak maradtak, és ezeket hitelessége veszélyeztetése nélkül nem hagyhatja figyelmen kívül a jegybank – mondták ezek az elemzők. Tardos Gergely, az OTP szakértője úgy fogalmazott, "nagyon nem kéne most kamatot vágni", ami a forint magas prémiumkockázati szintjével indokolt.

A magas inflációs kockázatok is a csökkentés ellen szólnak. A fő inflációs kockázatok közt említették az elemzők a béreken kívül az élelmiszerárak emelkedését, amely akár egy-másfél évig is eltarthat. Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője arra is figyelmeztetett: ha mindig másfél évre leszünk az árstabilitástól, a jegybank előbb-utóbb hitelességvesztéssel nézhet szembe.

Kedvezőtlen irányú változás, hogy a felmérésben jelentősen emelkedtek a folyó fizetési mérleg hiányára vonatkozó, korábban javuló trendet mutató előrejelzések: 2007-re 600 millió euróval 5,1 milliárd euróra, 2008-ra félmilliárd euróval 4,8 milliárd euróra.