Előd
10 °C
16 °C

2 százalék kopik el a magyar gazdaságból?

2008.12.18. 11:36
Az elemzők többsége szerint hétfőn a Magyar Nemzeti Bank folytatja októberi rendkívüli kamatemelése visszafaragását, valószínűleg fél százalékponttal csökkentve az alapkamatot – derült ki a Reuters decemberi felméréséből. Az elemzők szerint nagyobb lesz a magyar gazdaság visszaesése jövőre a korábban vártnál, az infláció viszont már 2009-ben a jegybank három százalékos célja alá süllyedhet.

Miután az MNB november 24 óta egy rendes és egy rendkívüli kamatülésen is fél-fél százalékpontot faragott le az alapkamatból, a legtöbb elemző nem lát rá okot, hogy az év utolsó ülésén hétfőn a bank ne lazítsa tovább a monetáris csavarokat (bár több elemző és a Nemzetközi Valutaalap is figyelmeztetett a közelmúltban, hogy a kamatcsökkentésben körültekintésre van szükség).

Kisebb kamatot várnak

A forint az utóbbi hetekben lassan gyengült, de nagyjából ugyanott van, mint a novemberi kamatvágáskor. Az inflációs kilátások ugyanakkor tovább javultak. Ennek oka részben a gazdaság általános kilátásainak romlása, amit mérsékelhetne a hitelköltségeket csökkentő alacsonyabb kamat.

„Véleményünk szerint a magyar makrogazdasági feltételek agresszív lazítást indokolnak, ami a reálkamatok jelentős csökkenéséhez vezetne, hogy ösztönözze a gazdasági növekedést” – írta Piotr Kalisz, a Citigroup elemzője. A felmérésben húsz elemző közül csak egy mondta, hogy hétfőn 10,5 százalék marad a jegybanki alapkamat.

Tizennégy elemző szerint az MNB fél százalékponttal csökkent, négyen ennél is nagyobb, egy egész százalékpontos kamatmérséklést vártak, egy kutatóintézet szerint pedig a vágás mértéke negyed százalékpont lesz. A vágás a világ számos jegybankjának hasonló lépését követné, köztük a cseh központi bankét, amely szerdán fél százalékponttal 2,25 százalékra vitte le fő kamatát.

Mélyebb recesszió

A lengyel jegybank a várakozások szerint jövő kedden szintén csökkentheti saját 5,75 százalékos kamatát, az elmúlt hetek jelentős zlotygyengülése ellenére is. A kamatcsökkentések mögötti okok hasonlóak: a gazdasági növekedés lassulása és az inflációs kilátások javulása a csökkenő nyersanyagárak, az alacsonyabb importált infláció és a csökkenő belföldi kereslet következtében.

Miközben a cseh és a lengyel gazdaság a legutóbbi adatok fényében a vártnál jobban lassul, Magyarországon a már eredetileg is várt recesszió lehet mélyebb a korábban vártnál. Az új elemzői konszenzus alapján a magyar gazdaság jövőre két százalékkal eshet vissza, jobban, mint az egy hónapja várt 1,1 százalék. Igaz, 2010-re már lassú, 1,2 százalékos gazdasági növekedést vetít előre a konszenzus.

Folytatódott ugyanakkor az inflációs várakozások hónapok óta tapasztalt mérséklődése. A novemberi 4,2 százalékról a konszenzus szerint decemberre 3,9, januárra pedig 3,6 százalékra lassulhat az éves áremelkedés üteme. Éves átlagban jövőre 2,6 százalék lehet az infláció az elemzők szerint , akik egy hónapja még 3,5 százalékot jósoltak - azaz az MNB és a kormány három százalékos középtávú célja alatt.

A jegybank vezetőinek legutóbbi nyilatkozatai arra utaltak, hogy az inflációs kilátások alapján lehetőség volna további kamatlazításra, a banknak ugyanakkor arra is ügyelnie kell, nehogy túl gyorsan csökkentsen és emiatt egy ismét rosszabbra forduló nemzetközi környezetben a magyar piacok megint zuhanó spirálba kerüljenek.

Az elemzők, akik további kamatvágást jósolnak, többnyire azt feltételezik, hogy a közeljövőben nem gyengül tovább jelentősen a forint. Előrejelzéseik a forint euró elleni árfolyamának január végi szintjére 250 és 273 között szóródnak, a konszenzus 261 forint. (Szerdán a forint 267 körül zárt.) A 2009 végére vonatkozó 260 forintos konszenzus sem mutat nagy változást, az adatok mögé tekintve azonban rendkívül nagy bizonytalanság látszik: az előrejelzések 250 és 305 között szóródnak.

Az egyensúlyi mutatókra vonatkozó becslések egyöntetűen javulást vetítenek előre 2009-re az idei mutatókhoz képest, de itt is jelentős a szóródás. Viszonylag legkisebb a bizonytalanság az államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzésekben. A konszenzusok szerint idén a GDP 3,2 százaléka, jövőre 2,6 százalék lesz a deficit.

A folyó fizetési mérleg hiánya 6,85 milliárd euróról 4,2 milliárd euróra csökkenhet (de a jövő évi előrejelzések szóródása jelentős, 2,7 milliárd és 5,5 milliárd közötti). A külkereskedelmi mérleg idén egyensúlyban lehet, jövőre pedig 60 millió euró körüli többletet produkálhat. Volt olyan elemző, aki szerint a többlet elérheti az 1,7 milliárd eurót is, egy másik elemző ugyanakkor nulla körüli egyenleget jósolt.

Az elemzői konszenzus továbbra is arra számít, hogy Magyarország 2010-ben csatlakozik az eurózóna előszobáját jelentő Európai Árfolyamrendszerhez (ERM-2), és 2013-ban lesz bevezethető az euró.



15%
3999 Ft
3400 Ft
15%
4995 Ft
4246 Ft