Előbb lenne euró, ha az ellenzék nyerne 2006-ban

2005.06.09. 09:28
Magyarország jobban haladna előre az euró gyors bevezetése felé, ha a 2006-os választásokat a jelenlegi ellenzék nyerné - többek között ezt eredményezte a Reuters június eleji felmérése, amelyet 14 elemző megkérdezésével végeztek. A szakértők kilenc pontban a Fideszt látták elszántabbnak, és csak kettőben az MSZP-t, de mindkét párt gyatra minősítést kapott.

A szakértőknek 12 kérdést kellett véleményezniük a két vezető párt, az MSZP és a Fidesz általuk várt lépéseiről. A válaszok 1-től 5-ig terjedő skálán mozoghattak, ahol az 1-es jelentette a legkevésbé valószínűt, vagy a leginkább rossz jelzőt, míg az 5-ös ezek ellentettjét. A 12-ből 10 esetben a magasabb érték jelentette a jobbat, kettőben esetben - a választásokat követő adóemelések lehetőségét és a hiánycsökkentés iránti elkötelezettséget firtatóban - az alacsonyabb.

Az MSZP kétszer annyira privatizálna

A Fidesz 7 alkalommal is magasabb pontot kapott, mint az MSZP, ráadásul az ellenzéki párt nyerte az adóemeléses kérdést is, ezt ugyanis inkább a szocialistáktól várják az elemzők. Az átlagpontszám egyetlen kérdés esetén haladta meg a 4-et, a privatizáció folytatására az MSZP 4,1 pontot kapott.

A legalacsonyabb értéket a Fidesz érte el, méghozzá ugyanennél a kérdésnél. A privatizáció fideszes folytatásával kapcsolatos elemzői várakozások mindössze 2,1 pontot értek. Ezek után értelemszerűen itt a legnagyobb a különbség (két pontos és csaknem kétszeres) a két párt elemzői megítélése között.

Az eurót és a kkv-kat szereti a Fidesz

A t9öbbi érdemi mutatót már az ellenzék nyeri a londoni szakértők szemében. A Fidesz 2006-os kormányra kerülése esetén viszont a név nélkül nyilatkozó elemzők szerint nagyobb esély (3,9-es átlag) mutatkozna az euró gyors (továbbra is 2010-es) bevezetésére. Ez több mint másfélszerese annak, mint ha a jelenleg is kormányzó erők maradnának hatalmon (az MSZP 2,4 pontot kapott, ez a párt egyik legalacsonyabb minősítése). A londoniak szerint a csúszás valószínűsége tehát a jelenlegi nagyobbik kormánypárt esetében valószínűbb.

Szemmel látható különbség mutatkozik a két párt irányultságának megítélésében a kis- és középvállalkozásokra, valamint a nagyvállalatokra vonatkozó kérdések tekintetében is. A "kedvező a kkv-k számára" kijelentésnél az ellenzéki párt 3,9, míg az MSZP csak 2,7 pontot kapott. A nagyvállalatok támogatásáról szóló kérdést viszont a szocialisták "nyerték" 3,5:2,5 arányban.

Az ellenzéki gyorsabban csökkentené a hiányt

A jelenlegi ellenzéki párt a semlegesnél minimálisan nagyobb valószínűséggel (3,1 pont) csökkentené az államháztartási hiányt kiadáscsökkentési intézkedések segítségével; ennél a kérdésnél az MSZP: 2,4-et kapott. A kiadások lefaragására is inkább az Fidesznél látnak esélyeket: a szocialisták 3,7 pontjával szemben a Fidesz 2,7-et kapott ennél a szintén a "kisebb a jobb" pontozású kérdésnél.

A választások után mindkét párt közel azonos valószínűséggel további adócsökkentéseket hajtana végre a versenyképesség növelése érdekében (Fidesz: 3,6, MSZP: 3,1 pont). Ezzel szemben adóemelésekre az MSZP valószínűleg nagyobb hajlandóságot mutatna (2,5 és 3,1 pont).

A költségvetési konszolidáció megvalósításában a Fidesz nagyobb valószínűséggel nyúlna az állami jóléti kiadások csökkentésének eszközéhez is. Ennél a kérdésnél az ellenzék 3,1 pontot kapott az MSZP 2,4 pontjával szemben. A két párt közel azonos megítélés alá esik az egészségügyi reform végre (nem) hajtása tekintetében (Fidesz: 2,7, MSZP: 2,5 pont). Az állam gazdasági szerepének csökkentését sem várják egyik párttól sem, ennél a kijelentésnél mindkét párt 2,6 pontot kapott.

Mindkét párt leszerepelt

A felmérésben - korrigált adatokkal számolva - végül összesen 37,3 pontot kapott a Fidesz és 33,7-et az MSZP. Az egyes témáknál jelentkező markáns ellenzéki előny tehát is valamelyest kiegyenlítődött, a kép azonban összességében nem túl rózsás. Mindkét párt a kérdésenkénti átlagos 3 pont körül maradt ugyanis, ami azt jelenti, hogy a londoni elemzők egyik nagy politikai erőt sem látják elszántnak a legfontosabb makrogazdasági és konszolidációs lépések megtételére.

A két nagy párt, ahogyan erről korábban már szó volt, főként az egészségügyi reformot és az állami szerepvállalás csökkentését szeretné elodázni. Mindkét kérdésnél ketten együtt is alig kaptak többet a lehetséges 5 pontnál (5,2-5,2 pont). Leginkább a választások utáni adócsökkentésekre (együtt 6,7 pont) és a kkv-k támogatására (együtt 6,6 pont) készülhetünk fel az elemzők szerint.