Akármit csinálnak a kamattal, a forint erős marad

2007.07.19. 12:00
Nem csökkenti tovább kamatait hétfőn a Magyar Nemzeti Bank, mondta az elemzők többsége a Reuters havi felmérésében. A meglepetést keltő múlt havi csökkentés biztosan csak az első volt a sorban, az év utolsó hónapjaiban lassul az áremelkedés üteme, vélték a szakemberek. A kamatlazítást, a hitelköltségek csökkenését vélhetően szünetek tagolják. A devizakereskedők ezzel szemben úgy vélik, már a következő ülésén is tovább mérsékli a kamatot a monetáris tanács.

Az MNB júniusi, negyed százalékpontos kamatlefaragása eldöntötte a hónapokig nyitva álló kérdést, mikor kezdődik meg az Európai Unió legmagasabb jegybanki kamatlábának csökkentése. Ennek ellenére július már a negyedik hónap, amikor az elemzők többsége azt mondja, most még nem lesz kamatcsökkentés, de később biztosan.

Bizonytalanság mindenütt

A felmérésben erősen megoszlottak a vélemények, mi lesz a hétfői döntés, de azok voltak többségben, akik szerint 7,75 százalék marad a jegybanki alapkamat. Erre 18 elemző számított, miközben 10-en újabb 25 bázispontos lazításra tippeltek.

Több elemző alig adott 50 százaléknál nagyobb esélyt saját előrejelzése helyességére, de jelentős bizonytalanságra utal az is, hogy a devizapiacon végzett másik felmérés ellenkező eredményre jutott. Tizennégy kereskedő közül csak öten gondolták, hogy változatlan marad hétfőn az alapkamat, kilencen viszont újabb vágást valószínűsítettek.

Mióta 2005 elejétől a Reuters havonta megkérdezi a devizadílereket is a soron következő kamatdöntésről, ez az első eset, hogy többségi véleményük eltér az elemzői felmérésben kialakult konszenzustól. Az eltérés ráadásul jelentős.

Mondták ezt is, azt is

Az MNB-nek jeleznie kell, hogy nem ajtóstul ront a házba, és nem lesz minden ülésen vágás. Ha vágnak, akkor is azt kell kommunikálniuk, hogy óvatosan fognak eljárni a jövőben – mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője.

Egyes elemzők szerint a bizonytalanság oka részben az, hogy a júniusi első kamatcsökkentés a monetáris tanácsnak azt a májusi közleményét követette, amely még a privát szektor bruttó béreinek gyors növekedéséből származó inflációs kockázatokat hangsúlyozta.

Ugyanakkor a monetáris tanács tagjai legutóbbi nyilatkozataikban jelezték, hogy az inflációs adatok megfelelnek a várakozásoknak, és a piac által a júniusi döntés előtt még nem ismert adatok szerint a szolgáltató szektor vállalatai a megnövekedett bérköltségeket a foglalkoztatottság csökkentésével és nem áraik emelésével kompenzálták.

Simor András MNB-elnök emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy további óvatos kamatcsökkentések következnek, de ahhoz, hogy a soron következő lépések időzítését előrejelezzék, az elemzőknek alaposan meg kell vizsgálniuk a következő időszak gazdasági adatainak részleteit.

Mit mondanak az adatok?

Sok elemző szerint azonban sem a legutóbbi adatok, sem az MNB kommentárjai nem adtak egyértelmű jeleket az alapkamat rövid távú alakulását tekintve. Az éves infláció a májusi 8,5 százalékról júniusban 8,6 százalékra emelkedett és igaz, hogy májusban 7,4 százalékra lassult az éves bruttó béremelkedés az áprilisi 8,4 százalékról, de az egyszeri kifizetések nélküli bérnövekedés a privátszférában 12,1 százalékról 12,4 százalékra gyorsult. Egyes elemzők úgy látják, a béradatok fontossága csökkent, mert a monetáris tanács arra a véleményre hajlik, hogy a bérkiáramlást jelentős arányban a gazdaság kifehéredése okozza.

A hétfői döntést az MNB kommunikációs nehézségei is befolyásolhatják. Az indító kamatvágás időzítése kérdéseket vetett fel a piacon, másrészt a monetási tanácsnak a közeljövőben dupla feladatot kell megoldania: egyfelől lehűteni a meglepetésszerű júniusi döntés okozta túlzott kamatcsökkentési várakozásokat, másfelől kilátásba helyezni az infláció várható csökkenése által megengedett újabb kamatcsökkentéseket.

Azért lehet valamivel nagyobb sansza a vágásnak, mert a múltkorival olyan helyzetbe manőverezhették magukat, hogy most furán nézne ki egy tartás, véli Fórián Szabó Gergely, aki szerint így "talán ősszel lesz az, hogy majd kivárnak."

Az ütemezés a fő kérdés

Az elemzői konszenzus szerint júliusban alig süllyed tovább az infláció, 8,4 százalékra. Abban egyetértenek a szakemberek a jegybankkal, hogy ősztől, amikor az adatokból eltűnik a múlt szeptemberi kormányzati intézkedések árnövelő hatása, gyors csökkenésnek indulhat az infláció. Az év végére 5,3, a jövő év végére 3,4 százalékos konszenzust vetít előre a konszenzus, 2009-ben pedig az átlagos infláció az MNB 3 százalékos középtávú céljával egyező szinten landolhat.

Ezzel a háttérrel az elemzői konszenzus szerint az év végére 7 százalékra csökkenhet az alapkamat. E lépéseket azonban hat ülésre kell elosztani.

Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke egy interjúban elmondta a Reutersnak, hogy az állampapír-piaci hozamok által a következő 6-12 hónapra beárazott fokozatos, többé-kevésbé folytonos kamatcsökkentés a jelenlegi információk alapján összességében megfelel a bank gazdasági várakozásainak és kockázatértékelésének.

A forint biztosan erős marad

A devizakereskedők előrejelzéseinek konszenzusa az euróhoz képest 245 és 247 közt mozgó forint árfolyamot vetít előre a jegybanki kamatdöntés utáni időszakra a jövő héten, bár volt kereskedő, aki szerint kamatcsökkentés esetén a forint akár 252-ig is gyengülhet.

Az elemzők konszenzusa az augusztus végi árfolyamra 248. Az év végére további forintgyengülést várnak, a legutóbbi időszak viszonylag erős árfolyamának hatására azonban a következő másfél évre az egy hónapja vártnál erősebb forintra utal az új konszenzus: a most valószínűsített év végi szint 253 helyett 250, a jövő év végére pedig 252,50-ről ugyancsak 250-re módosult.

Érdekesség, hogy a jövő év végére két külföldi elemző is a 240-es szintnál erősebb forintot jelzett előre. Ez biztos jele annak, hogy ők a forint árfolyamrendszerének változására számítanak, hiszen a lebegtetési sáv nem enged 240-nél erősebb árfolyamot.

Továbbra is az elemzők kisebb része válaszolt a kérdésre, megszünteti-e a jegybank és a kormány a forint árfolyamsávját. Hat elemző válasza egyértelmű igen volt, négyen válaszoltak nemmel, egy elemző pedig, aki szintén helyesnek tartaná a sáv megszüntetését, bizonytalan volt. Azok, akik arra is választ adtak, mikor szűnhet meg az árfolyamsáv, többnyire 2008-ra tippeltek.



  • Tippek
  • Bankszámla