Koronavírus adatok

2021. dec. 06.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Miklós
1 °C
4 °C

Később minden szép lesz

2007.08.23. 12:00
Augusztusban tovább késik a Magyar Nemzeti Bank kamatainak mérséklése, véli az elemzők többsége a Reuters havi felmérésében. Az év hátralévő részében az élelmiszerárak emelkedése miatt némileg kevésbé csökken az infláció, mint várták, mondták az elemzők. Az év végére erős forintot, a korábban prognosztizáltnál csak kevéssel alacsonyabb növekedést és magasabb inflációt várnak.

A szakemberek továbbra is arra számítanak, hogy az év hátralévő részében csökkennek a jegybanki kamatok (és ezzel a hitelköltségek és a betéti hozamok). A júniusban kezdődött lazítás azonban a júliusi szünet után augusztusban sem folytatódik a többség szerint.

Az augusztus 17. és 22. között végzett felmérésben 12 elemző szerint hétfőn következő ülésén a monetáris tanács 7,75 százalékon, változatlanul hagyja az alapkamatot. Öt elemző negyed százalékpontos csökkentésre számít. Ugyanerre az eredményre jutott egy másik, a magyar devizakereskedők között végzett felmérés: 11-en számítottak változatlan kamatra, négyen kamatvágásra.

Hiába tűnt kedvezőnek

A piacok annak ellenére sem várnak további lazítást augusztusban, hogy legutóbbi nyilatkozataiban Simor András MNB-elnök és Bihari Péter monetáristanács-tag is kedvező inflációs folyamatokról számolt be. Ugyanakkor a jegybankelnök arra is figyelmeztetett, hogy a forint gyengülése és az állampapírhozamok emelkedése komoly tényező lesz az augusztus 27-ei ülésen, amelyen a kamatokról döntenek.

A legutóbbi monetáristanács-ülés óta az amerikai hitelpiac tovagyűrűző problémái miatt a nemzetközi pénzügyi piacok befektetői kockázatkerülővé váltak, és ez jelentős áreséseket okozott az emelkedő vagy feltörekvő piacokon, amelyek közé a befektetők Magyarországot is sorolják. A forint az elmúlt hetekben mintegy hat százalékot gyengült az euróval szemben, 260 körüli szintre, miközben az állampapírok hozamai négy-öt hónapos csúcsokra emelkedtek. /p>

Elemzők elmondták: a kamatcsökkentés csúszásának valószínűségét erősíti, hogy az élelmiszerárak a várakozások szerint jelentősen emelkednek a közeli hetekben. Ez egyszeri esemény, de emelheti az inflációs várakozásokat, és ez a jegybank döntéshozóit is óvatossá teheti. Igaz, a kamatcsökkentés mellett is vannak érvek, hiszen az infláció a kockázatok mellett is jelentősen csökken az év végére, mondták elemzők.

Átmeneti a forint gyengesége

A gyengébb forint, ha a gyengülés tartós, magasabb inflációt eredményezhet. A piac rövid távú bizonytalanságát jelzi, hogy a jövő hét MNB-ülést követő szakaszára a devizakereskedők konszenzus-előrejelzése széles sávot jelölt meg a forint számára: 255,75 és 262 között. Az elemzők hosszabb távú előrejelzése azonban a jelenleginél továbbra is jóval erősebb árfolyamot vetít előre. Az év végére vonatkozó előrejelzés másfél forinttal emelkedett, 251,50-re, de a jelenlegi 260 körüli árfolyamnál ez erősebb (bár a tavaszi 245 körüli árfolyamoknál gyengébb).

Ebből az látszik, hogy az elemzők többsége átmenetinek gondolja a világpiac jelenlegi zavarait. A többség azt sem gondolja, hogy a piaci bizonytalanság, illetve az inflációs kockázatok kisebb jegybanki kamatcsökkentésre adnak módot az eddig vártnál. Az év végére a konszenzus továbbra is 7 százalékra csökkenő alapkamatot jelez. A jövő év végére még lejjebb is került a várt kamatszint, 25 bázisponttal 6 százalékra.

Lassuló GDP, csökkenő infláció

A gazdaság teljesítményének lassuló növekedését az elemzők és a közelmúltban nyilatkozó jegybankárok is azon tényezők közé sorolják, amelyek csökkenthetik az inflációt, és így teret nyithatnak a kamatvágásra. A gazdaság éves növekedésének rátája a második negyedévben 11 éves mélypontra, 1,4 százalékra süllyedt, és ha ebben a fogyasztás csökkenése játszott kulcsszerepet, az kisebb keresleti oldali inflációs nyomást jelenthet. A növekedés lassulása mögötti tényezőket azonban csak szeptemberben, az augusztusi monetáristanács-ülést követően közli a Központi Statisztikai Hivatal.

A második negyedéves adat több mint egy százalékponttal maradt el a múlt havi Reuters-felmérés konszenzusa mögött, és erre az elemzők úgy reagáltak, hogy három tized százalékponttal csökkentették előrejelzésüket az egész éves gazdasági növekedésre, 2,4 százalékra. (Ez még mindig a kormány hivatalos, 2,2 százalékos előrejelzése felett van.) A jövő évre vonatkozó konszenzusra ennek alig volt hatása: mindössze egy tized százalékponttal csökkent, 3,1 százalékra. Az élelmiszerárak várt emelkedése miatt az elemzők felfelé módosították inflációs előrejelzéseiket, de továbbra is gyors inflációcsökkenést várnak az év hátralévő részére a júliusi 8,4 százalékos szintről. Előrejelzésük augusztusra 8,1, decemberre 5,55 százalék. Ez utóbbi negyed százalékponttal magasabb a korábban vártnál. A 2009-es átlagos inflációra vonatkozó konszenzus 10 bázisponttal 3,1 százalékra, tehát valamivel az MNB 3 százalékos középtávú célja föléemelkedett.