Biztos, hogy csökkentik a kamatot

Az elemzők túlnyomó többsége szerint nem késik tovább a jegybanki kamatcsökkentés, és a monetáris tanács hétfői ülése után 7,5 százalék lesz az alapkamat, negyed százalékponttal alacsonyabb, mint jelenleg. A június óta első kamatlazításra azután kerülhet sor, hogy az amerikai jegybank keddi, a vártnál nagyobb, fél százalékpontos kamatcsökkentését követően ezen a héten magukra találtak a korábban hetekig gyengélkedő emelkedő piacok és azok devizái, így a forint is. A forint szerdán öthetes csúcsra erősödött az euróval szemben.

A kamatvágással az elemzők nagy többsége szerint az MNB nem várja meg a szeptemberi inflációs adatot, amely a várakozások szerint jelentős csökkenést hoz az áremelkedés éves ütemében (hiszen ez a jelenlegi árszintet a tavaly szeptemberivel hasonlítja össze, amikor a kormányzati intézkedések következtében már megindult az árak gyors növekedése).

A 26 elemző közül 23 jósolt hétfőre 0,25 százapontos kamatvágást, egy szerint a csökkentés inkább fél százalékpont lehet, ketten pedig azt mondták, ebben a hónapban sem változtat a jegybank. (Hasonló eredményre jutott egy másik, a devizakereskedők közt végzett körkérdés is: 13 válaszadó közül 10 tippelt 0,25, egy 0,5 százalékpontos csökkentésre, ketten változatlan kamatra számítottak.)

Lassul az infláció, de magasabb lesz

Az elemzői konszenzus szerint szeptemberben 6,2 százalék lesz az éves infláció, ami jelentős lassulás az augusztusi 8,3 százalékhoz képest. A szeptemberre vonatkozó előrejelzések szóródása nagy: volt 5,7 és 6,4 százalékos előrejelzés is.

Az infláció idén és jövőre várható szintjét az elemzők a korábbinál magasabbra teszik: az éves átlagos infláció konszenzusa 2007-re kéttized százalékponttal 7,7 százalékra, 2008-ra fél százalékponttal 4,3 százalékra emelkedett. Magasabb, bár csökkenő trendű pályát vetítenek előre a 2007, illetve 2008 decemberi éves inflációra vonatkozó előrejelzések is: az előbbi 45 százalékponttal 6 százalékra, az utóbbi 20 százalékponttal 3,7 százalékra emelkedett.

Látható viszont, hogy az MNB háromszázalékos középtávú inflációs céljának hitelességét továbbra sem vonja kétségbe az elemzők többsége. Előrejelzésük mediánja a 2009-es átlagos inflációra pontosan 3,0 százalék.

Elfogy a növekedés

Az inflációs nyomást csökkentheti egy más oldalról negatív jelenség: a gazdaság növekedése a korábban vártnál kisebb lehet.

Bár az éves növekedés a harmadik negyedévben némileg gyorsulhat - a második negyedéves 1,4-ről 1,8 százalékra -, az egész évre vonatkozó konszenzus előrejelzésüket 2,4-ről 2,1 százalékra csökkentették az elemzők, 2008-ra pedig 3,1-ről 3 százalékra. A havi konszenzusokban előfordul ingadozás, szeptember azonban már a második hónap, amikor lejjebb vitték a váraokozást. (Augusztusban szintén 0,3, illetve 0,1 százalékponttal csökkent a 2007-re, illetve 2008-ra várt növekedési ütem.)

A hiány is csökken

A lassuló növekedés az elemzők szerint azzal is összefüggésben áll, hogy folyik az államháztartás hiányának csökkentése. A lefaragás a konszenzusos vélemény szerint még eredményesebb is lesz idén, mint a kormányzati előrejelzés. A 2006-ban még a GDP 9,2 százalékát kitevő államháztartási hiány idén 6,1 százalékra eshet. A kormányzati előrejelzés 6,4 százalék. Az elemzők annak ellenére várnak kisebb GDP-arányos hiányt a kormánynál, hogy szerintük a GDP is alacsonyabb lehet a kormány által előrevetítettnél: ők 2,1 százalékos gazdasági növekedésre számítanak idén, a kormány pedig továbbra is 2,2 százalékra.

2008-ra a gazdasági növekedést illetően az elemzők optimistábbak, hiszen ők 3,0 százalékot jósoltak, a kormány pedig csak 2,8 százalékot. Az elemzői előrejelzés az államháztartás 2008-as hiányára mégis magasabb a kormány által megcélzott 4,1 százaléknál: 4,3 százalék. Bár a kormánypolitikusok az utóbbi hetekben a korábbinál optimistábban nyilatkoztak az euró bevezetésének várható időpontjáról, a többség véleménye nem változott ezen a téren: nem számítanak az euró bevezetésére 2014-nél előbb.