Business Talks '24
Üzleti konferencia
Infláció, deficit, növekedés: 4,5 százalék
A kormány által az Európai Bizottsághoz eljuttatott középtávú gazdasági stratégiában (PEP) a jövő évre a GDP-arányos államháztartási hiányt 4,5 százalékban célozták meg, és ez a szám szerepel a jövő év végi várható infláció mértékeként is. A 4,5 százalék a kormány által jövőre várt GDP-növekedés felső határa is egyben. Az elemzői konszenzus azonban mindhárom szám vonatkozásában pesszimistábban ítéli meg a gazdaság folyamatait. Az elemzők többsége az októberi felmérés alapján 2003-ban 4,04 százalékos GDP-bővülést valószínűsít jövőre, míg a kormány által a következő évben várt 18.800 milliárd forintos GDP 4,86 százalékára, azaz 913 milliárd forintra valószínűsíti a jövő évi államháztartási deficitet.
Késhet az euró bevezetése
Az elemzői konszenzus alapján a magyar gazdaság így lassabban közelít majd azokhoz az Európai Unió által előírt mutatószámokhoz, melyek alapján az ország 2007-ben felválthatná a forintot az euróval. A tájékoztatón jelenlévő Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője szerint az ez évi infláció éves szinten 5,5 százalék körül lehet, a fizetési mérleg hiánya azonban 3 milliárd euró fölött valószínűsíthető, véleménye szerint 3,3 milliárd euró lesz. Jövőre már azt is eredménynek tekintené, ha a bruttó hazai termék 4 százalékkal bővülne, hisz a világméretű konjunktúra késik. A magyar külkereskedelemben meghatározó szerepet játszó Németország súlyos recesszióval küzd.
Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője szintén úgy látja, hogy problémát okozhat a világméretű konjunktúra beindulásának elmaradása. Véleménye szerint ha az infláció jövő év végén 4,8 százalék lenne, illetve az államháztartási hiány 2003-ban 4,8 százalék körül alakulna a GDP-hez mérten, akkor reális esély van arra, hogy az ország 2007-ben csatlakozik az eurózónához.
Veszélyes a növekedés lassulása
Mindkét elemző szerint a gazdasági növekedés lassulása jelenthet igazi kockázatot az ország számára, a következő évi béremeléseknek nem lesz "vészes" hatása a gazdasági folyamatokra, mivel a reálbérek emelkedésének egy része az idei év áthúzódó hatásaiból fakad, és a hozzákapcsolódó többletkereslet már napjainkban jelentkezik. Duronelly Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő években világméretekben csökkenhet a működőtőke-beruházások nagysága, viszont a portfólióbefektetések növekedése várható. Nyeste Orsolya szerint a következő évi inflációra az élelmiszerárak várható alakulása, illetve a hatósági árak inkább negatívan hatnak, míg az olajárakban inkább csökkenés, mint emelkedés valószínű. Az elmúlt 2001-es évben ugyanis a nemzetközi olajpiacokon már az energiaár olyan magasra ugrott, hogy arról a szintről csak csökkenés valószínűsíthető.
Business Talks '24
Üzleti konferencia