Ábrahám
17 °C
29 °C

Most érdemes részvényt venni?

2008.03.17. 07:46
Az év eleje óta alig változtak az elemzői várakozások a tőzsdei cégek eredményeivel kapcsolatban, miközben a részvényárfolyamok drasztikusan estek. Így az elmúlt évekhez képest jóval olcsóbbá váltak a magyar részvények.

A Napi Gazdaság legutóbbi, az elmúlt év végén készült felmérése óta minimálisan kerültek lejjebb a vezető tőzsdei társaságok idei éves eredményével kapcsolatos elemzői várakozások. A friss konszenzusunk szerint az OTP-től 2,7, a Moltól 5,3, a Richtertől 2,1 százalékkal várnak alacsonyabb egy részvényre jutó eredményt 2008-ban a szakemberek, mint tették azt három hónappal ezelőtt. Ehhez képest a részvényárfolyamok drasztikusan estek, így három hónappal ezelőtti szintjükhöz képest első ránézésre olcsóvá váltak a magyar papírok.

A világ vezető bankrészvényeinek mélyrepülése az OTP-n is meglátszott. Az idei eredményekkel számolt 10 körüli P/E hányados 8 alá csökkent, amire régóta nem volt példa. A Mol 12 körüli előretekintő P/E hányadosa a mostani árakkal és várakozásokkal 10 alá jött vissza (a P/E mutató egyfajta megtérülési hányados, azt mutatja, hogy a vállalat egy részvényre jutó nyereségének hányszorosát teszi ki a részvény ára). A két gyógyszergyártó ebből a szempontból viszonylag jól tartotta magát, a Richter még mindig idénre várt részvényenkénti profitjának 15-szörösén, az Egis pedig több mint 12-szeresén cserél gazdát.

A kisebb cégek közül az FHB-tól várt eredmény mintegy 4 százalékkal csökkent, a Graphisoft Parktól várt eredmény gyakorlatilag nem változott, a TVK-é viszont jelentősen csökkent. Magasabb lett viszont az Állami Nyomda profitjára vonatkozó becslések átlaga. Ha csak az elemzők modelljeiből számolt 12 havi célárfolyamok alapján szeretnénk befektetni, akkor szinte az összes részvény jó vétel lehetne ezen a szinten. Az OTP-re adott 12 havi célárfolyamok átlaga például 60(!) százalékkal haladja meg a jelenlegi tőzsdei árfolyamot, de a Molnál is 21 százalékos, a Richternél 24, a Magyar Telekomnál 29 százalékos felértékelődési potenciált jelent a fairnek tartott árfolyam (azaz ezek átlaga).

Az, hogy az árfolyamokkal együtt nem csökkent a cégek várható nyeresége, azt a trivialitást támasztja alá, hogy nem a cégek gazdálkodási környezete változott meg jelentősen az elmúlt fél évben (persze azért például a dollár gyengült s a kamatok felfelé mozdultak), hanem a tőzsdei hangulat romlot. Így az árfolyamokban a fordulatot kár a céges hírektől várni, ahhoz inkább a befektetői bizalom visszatérése járulhat hozzá, meg persze az is, ha több Wall Street-i befektetési bank és hedge fund már nem borzolja a kedélyeket azzal, hogy likviditási gondjai vannak és hatalmas leírásokat kell eszközölnie.

A globális eladási hullám persze nemcsak a részvényeket érintette, hanem szinte az összes pénzügyi eszközt, így a magyar állampapírokat is. Ennek következtében a három hónappal ezelőttihez képest a kockázatmentesnek mondott forinthozamok is jelentősen nőttek - az ötéves például december óta 7 százalékról 9 százalékra -, ami a hüvelykujjszabályok szerint a részvények értékét lefelé mozdítja el (növekedést nem számolva az átlagos P/E-nek elvileg 14 helyett 11-re kéne csökkennie), így nem is kell nagyon csodálkozni az áresésen. A jó hír, hogy ebből a szempontból felnőtté vált a Budapesti Értéktőzsde, a hozamok emelkedésével párhuzamosan tényleg estek a részvényárak. A kérdés már csak az, ha csökkenni kezdenek a hozamok, az vajon együtt jár-e majd a részvényárfolyamok emelkedésével. (A szerző a cikkben szereplő részvényeket birtokol.)