Egyelőre a Ringieré maradhat a Népszabadság

Hatályon kívül helyezte a GVH döntését, és új eljárásra kötelezte a versenytanácsot a Fővárosi Bíróság a Népszabadság tulajdonjogának ügyében. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsának tavaly szeptemberi határozata szerint nem lehet többségi tulajdonos a Népszabadság Rt.-ben a Ringier, ugyanis a testület szerint a Ringier-csoport több területen is gazdasági erőfölénnyel bír. A GVH álláspontja szerint az irányításszerzés révén a Ringier-csoport gazdasági erőfölényes helyzetbe kerülne a lapkiadás piacán.

A svájci kiadó szakmailag megalapozatlannak tartotta a tavalyi döntést és megtámadta azt a Fővárosi Bíróságnál. A mostani elsőfokú ítélet sem jogerős, bármelyik fél megtámadhatja. Így előreláthatóan a közeljövőben nem születik döntés az ügyben. Az érintettek még nem tanulmányozták át az ítéletet, addig nem is kívánják kommentálni a döntést.

Három éve kezdődött

Versenyhivatali eljárás azért indult, mert felmerült a kérdés, hogy a Ringier, mely az országos terjesztésű napilappiac 49 százalékát birtokolta, nem kerül-e a vásárlással erőfölénybe. A svájci médiabirodalom tulajdonában van többek között a Magyar Hírlap, a Blikk és a Nemzeti Sport.

A történet még 2001 novemberében kezdődött, akkor szerzett 49,9 százalékos részesedést a Ringier a Népszabadságban a német Bertelsmanntól. A német vállalat azért kényszerült a napilapban birtokolt részvényeinek eladására, mert az RTL Klubban is tulajdonnal bírt, ez pedig ellentmond a Magyarországon hatályos médiatörvénynek.

A jogszabály kimondja: aki országos terjesztésű napilapban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, az országos műsorszolgáltatóban, műsorelosztóban nem szerezhet befolyásoló részesedést. Éppen ezért a Bertelsmannak meg kellett válnia valamelyik tulajdonától.

Mi lesz a Magyar Hírlappal?

Felmerül az a kérdés is, hogy mi lesz a Ringier birtokában lévő Magyar Hírlappal. A napilappal kapcsolatban az utóbbi időben több olyan hír is felröppent, hogy megszűnhet. Legutóbb a Magyar Nemzet írta, hogy bármelyik napon megszűnhet, de az Index értesülése szerint olyan verzió is felmerült, hogy a Népszabadság venné meg a lap tulajdonjogát, majd a kedvezőtlen piaci körülmények miatt meg is szüntetné azt.

A Ringier kiadó ügyvezető igazgatója azonban korábban az Indexnek cáfolta, hogy bármilyen döntés született volna. Papp Béla továbbra is csak azt tudja mondani, hogy befektetőt keresnek, és többekkel folytatnak tárgyalásokat. Szerinte van remény arra, hogy az év végéig eredményesen befejeződnek ezek a tárgyalások. Papp az Index kérdésére azt nem árulta el, mekkora tulajdonrészt kívánnak eladni, illetve mekkora tőkebefektetésre lenne szükség.

Hírlap-történet

A Magyar Hírlap 1968-ban indult, alapításának célja az új gazdasági mechanizmus népszerűsítése volt. 2001-ben olvadt be a Ringier-be a lap, az egyesülés indoka Czövek Hajnalka lapigazgató szerint a kiadói háttér erősítése és az erőforrások jobb kihasználása volt.

2002-ben és 2003-ban a lap példányszáma folyamatosan emelkedett és a kiadó által finanszírozott veszteség mintegy 65 százalékkal csökkent. 2005-re remélték a nyereséges működést.

A javuló tendencia ellenére a svájci tulajdonos tavaly áprilisban a változtatás mellett döntött, leváltották Kocsi Ilona főszerkesztőt és azóta Szombathy Pál, a lap egykori rovatvezetője látja el a feladatot. Szombathy az Indexnek nyilatkozva akkor vizuális forradalmat ígért.

A Matesz (Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség) 2004 áprilisi jelentése szerint a Magyar Hírlap ebben az évben tíz százalékos példányszám-csökkenést könyvelt el, így jelenleg 29 ezer újságot adnak el naponta.