Jusztina
3 °C
16 °C

Hiába dönt rekordot a rizsár

2008.04.25. 08:21
Minden feltétel adott ahhoz, hogy Magyarország megtermelje saját rizsszükségletét, ezzel is védekezve a várható drágulás ellen. A mostani árak mellett szép nyereséget is lehetne elérni, de a magas művelési költségek miatt nem lehet tömeges átállásra számítani. A 45 ezer tonnás hazai fogyasztásból csak 7 ezer tonna terem itthon.

A gabona- és takarmányfélék árának múlt év során bekövetkezett robbanásszerű emelkedése az év végére a rizst is elérte. A kereslet vártnál gyorsabb növekedése, amely részben a rizs más alapélelmiszerekhez képest relatíve olcsó voltának köszönhetően következett be, valamint az elégtelen tartalékok együttesen minden eddiginél magasabbra hajtották a termék árupiaci jegyzését. Tegnap minden eddigi rekordot megdöntött a rizs jegyzése: 24,74 dolláron állt Chicagóban, csak ebben a hónapban 28 százalékkal emelkedett az ár.

Ez a tendencia a közeljövőben tovább folytatódhat, hiszen az időjárási viszontagságok miatt az idei termés sem tudja majd kielégíteni az ugrásszerűen növekvő ázsiai felvevőpiacok keresletét. A kereslet azonban nemcsak a rizsre primer tápanyagforrásként tekintő Távol-Keleten, hanem szerte a világon nőni fog, hiszen a gabona- és burgonyafélék árának növekedése még jelenlegi ára mellett is vonzóvá teszi a növényt, amely iránt a legnagyobb exportőrök által nemrég bevezetett korlátozások ellenére is egyre nagyobb az igény - állítja Veres János, a Magyar Rizsszövetség elnöke.

Kvóták között

Az EU-csatlakozást követően bevezetett kvótarendszer Magyarországon 3222 hektárban maximálta a rizs termesztésére hasznosítható mezőgazdasági terület nagyságát, rákényszerítve az országot arra, hogy a hazai termelést importból egészítse ki. Veres János szerint mára a genetikai háttér is labilissá vált, hiszen a hazai időjárási viszonyokhoz kinemesített fajták helyett manapság leginkább az olasz és ázsiai fajtákkal próbálkoznak, ami növeli a termesztéssel járó kockázatokat.

A kvótarendszer is hátrányosan különbözteti meg a magyar termelőket, akik átlagban alacsonyabb területalapú támogatásban részesülnek a rizstermesztő EU-államokkal szemben. Ennek ellenére Veres szerint a jövőben bevezetni tervezett SPS-rendszerben is biztosítva lesz a termesztők jelenlegihez hasonló mértékű támogatása, és az itthon megtermesztett rizs mennyisége sem lesz kevesebb.

Magyarországon jelenleg 45 ezer tonnányi rizs fogy évente; ebből a hazai termelők mindössze 7000 tonnát tudnak biztosítani kevesebb mint háromezer hektár művelésével, a maradékot az Európai Unió rizstermelő országaiból - Olaszország, Görögország, Portugália és Spanyolország -, valamint Ázsiából importáljuk. Történik mindez annak ellenére, hogy a rizstermesztés szempontjából északi övezetnek számító térséget a jelenleginél sokkal jobban ki lehetne használni - számolt be lapunknak Nagy Péter, az Oryza Kereskedelmi és Termeltető Kft. ügyvezetője, aki szerint jelenleg nem kezelik az őt megillető helyen a növényt.

Az ország keleti területein a szikes, kötött talaj ugyan alkalmatlan arra, hogy ott a hagyományos gabona- és takarmánynövények nagy része megteremjen, viszont megfelelő a rizs számára, amit az is bizonyít, hogy a rendszerváltást megelőzően hazánkban mintegy 20 ezer hektáron folyt az itthon nemesített fajták termesztése, egyúttal adott volt a feldolgozóipari háttér is. Ez a kapacitás teljes mértékben lefedné a jelenlegi belföldi keresletet, ám az EU-kvótarendszer hatására a művelés radikális mértékben visszaesett - érvel az Oryza ügyvezetője, aki szerint továbbra is adott minden feltétel ahhoz, hogy Magyarország megtermelje saját rizsszükségletét, ezzel is védekezve a várható drágulás ellen.

Veres szerint a jelenlegi áremelkedés ugyan megmozgathatja a hazai termelői kedvet, a párhuzamosan növekvő költségek azonban tovább csökkentik a világpiaci szinten így is jelentéktelennek mondható ágazat versenyképességét. A rizsföldek művelése a többi gabonaféléhez viszonyítva fajlagosan magasabb, hektáronként 200-300 ezer forintos beruházást igényel, ami a területalapú támogatás és a növény magas termesztési potenciálja miatt megtérül ugyan, a magas invesztíció azonban gyakran riasztó hatású lehet, tehát kevéssé valószínű, hogy az ágazat valaha talpra állhat.