Pandora, Gabriella
-3 °C
3 °C

Annyit költünk cipőre, mint alapvető élelmiszerekre

2002.08.26. 16:51
A ruházati piac növekedése várható Magyarországon, hiszen a magyar háztartások éves átlagos kiadásának jelenleg csupán 6 százalékát adják a ruházati vásárlások - állapítja meg a GfK Hungária Piackutató Intézet ruházati kutatása. A magyar vásárlók 22 százaléka ruházati cikkeit a piacokon szerzi be, a háztartások legtöbbet mobiltelefonra költenek.
A hasonló fejlődést mutató Csehországban ez az arány már 8százalék. A FashinScope elnevezésű kutatást Fogarassy Gabriella, az intézet területvezetője ismertette hétfőn a Hungexpo által rendezett Budapesti Divatnapok és Lakástextil Napok című szakkiállításon. A tanulmányból kiderül, hogy a magyar ruházati értékesítési szerkezet "komoly" sajátosságokkal bír, például a cipővásárlásokra ugyanannyit fordítanak a háztartások, mint az alapvető élelmiszerekre. Ebből a szempontból a magyarországi háztartások 40 százalékkal többet költenek, mint a csehországiak.

Sokan vesznek ruhát piacon

Ugyancsak sajátos, hogy alacsony a szakkereskedők részesedése a ruházati piacon, Magyarországon 50 százalék, miközben Csehországban és Olaszországban 70, Spanyolországban 80 százalék. A magyar vásárlók 22 százaléka ruházati cikkeit a piacokon szerzi be, miközben Csehországban ez az arány 15 százalék, Olaszországban 7, Spanyolországban 5 százalék.

Húsz százalék erre nem költött

A GfK növekedésre vonatkozó prognózisát az is alátámasztja, hogy 2000-ben a háztartások 81 százaléka vásárolt ruházati cikkeket, 2001-ben már 6 százalékponttal, 87 százalékra nőtt. De ez még mindig azt jelenti, hogy öt háztartásból egy egyáltalán nem vásárol ruházati cikkeket. A GfK munkatársának magyarázata szerint ez összefügghet azzal, hogy Magyarország lakosságának 20 százaléka 60 év fölötti, amely réteg vásárlásainak értéke nagyon alacsony.

Budapestiek az élen

Nőtt a háztartások éves átlagos költése is a ruházati kiadásokra: 2000-ben 67 ezer forint volt, 2001-ben 86 ezer forintra nőtt. A GfK kutatói szerint ez azzal magyarázható, hogy többen, és nem többet vásároltak. Regionális különbségek is észrevehetőek Magyarországon a ruházati vásárlásokat tekintve, például a délkeleti régióban, amely a hazai lakosság 26 százalékát adja, az országos összvásárlások csupán 23 százaléka esik e régióra.

A magyar ruházati piac 2000-ben 221 milliárd forint forgalmat mutatott fel, ami 2001-ben 264 milliárd forintra nőtt. A "legerősebb" régió, a budapesti, amely a lakosság 21 százalékát képviseli, viszont az összes ruházati költés 25 százalékát adja. A hipermarketekben történő ruházati vásárlások az összvásárlások 2 százalékát teszik ki országos szinten, míg Budapesten az összvásárlások 10 százaléka történik ilyen nagy áruházakban.

Mobilra költünk legtöbbet

A háztartások összkiadásaiból a legnagyobb arányt, 30-40 százalékot a mobiltelefon-vásárlások képviselnek, második helyen, 20-25 százalékkal az autóvásárlás és -fenntartás szerepel, harmadik helyen, 19 százalékkal a ruházati vásárlások vannak. A GfK tanulmányából kiderül, hogy a háztartási gépek, elektronikus cikkek vásárlása visszaszorult, a "nagy bumm" 2000-ben volt.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?