Évi több tízmilliárd jut síelésre

2005.12.22. 08:05
Bár az elmúlt két tél nem kedvezett a hazai terepen síelőknek, az üzemeltetők több sípályát is folyamatosan fejlesztenek. A magyar síelők a pénzük legnagyobb részét külföldön költik el.
Bár Magyarországon a síturizmusban rejlő potenciál nem hasonlítható például az ausztriaihoz, az elmúlt években mégis több nagyobb hazai sípálya-üzemeltető jelentős fejlesztéseket hajtott végre. Becslések szerint a magyar síelők évente több tízmilliárd forintot is áldoznak erre a sportra (felszerelés, sípályahasználat és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások), amelynek nagy részét jelenleg külföldön költik el. A hazai piaci szereplők a technológia fejlesztésével és a szolgáltatás bővítésével próbálnak meg nagyobb szeletet kihasítani ebből a tortából.
Sípályák itthon
Magyarországon jelenleg több mint 30 helyen működik sípálya, de ezek nagy része csak mintegy 300-500 méteres. Az egyik legjelentősebb a bánkúti 8 darab, összesen 3,3 kilométer hosszú sípályával; Mátraszentistvánon 6 pálya működik összesen 3,4 kilométeren; az ország leghosszabb egybefüggő - 1,8 kilométeres - sípályája Kékestetőn üzemel. Mindhárom helyszínen van hóágyú és éjszakai világítás.

A jelentősebb beruházások (hóágyú, éjszakai világítás, felvonó korszerűsítése) esetében hosszú távú, mintegy 20 éves megtérüléssel kell számolni - mondta a Napi Gazdaságnak Kobzi Tamás, a Mátra Centrum Kft. ügyvezető igazgatója. A Mátra Centrum 2003 októberében kezdte el komplex sípályák kiépítését Mátraházán és Kékestetőn. A több milliárd forintos beruházásnak eddig két üteme valósult meg, összesen 700 millió forint értékben. Az első ütemben kiszélesítették a nyomvonalat, fejlesztették a világítást és felújították a felvonót. A kiszolgáló létesítmények közül a Tető önkiszolgáló éttermet 2003-ban, a panziót tavaly adták át, kialakítottak egy információs központot és több melegedőt is. A beruházás harmadik ütemében - az átadás időpontjáról és a költségekről még nincs pontos információ - épül majd ki a komplex hóágyúrendszer, a hozzá kapcsolódó víztározó, valamint egy ülőszékes és egy csákányos felvonó.

Az elmúlt tíz év tapasztalatait tekintve, amennyiben a szezon során 70-80 napig adott a síeléshez megfelelő hó és hőmérséklet, már jó évet könyvelhetnek el az üzemeltetők. A tavalyi és a tavalyelőtti szezon viszont igen gyenge volt, a legtöbb helyen csak január közepén tudták megnyitni a pályát, de eddig az idei év sem túl biztató - tette hozzá Kobzi Tamás. Hasonló helyzetről számolt be Kovács Zoltán, a Bánkúti Síklub vezetője, aki elmondta, hogy minimum 20 centiméteres természetes hóvastagság szükséges a beindításhoz. Mivel a sípálya a nemzeti park területén van, a hóágyút csak korlátozottan, a kikopott pályarészek kijavítására használhatják. A klub az idei szezonra korszerűsítette az egyik felvonót, valamint egy napozóteraszt is épített. A közeljövőben egy szánkófelvonó is épül.