Simor András: Amilyen adót láttak a listán, azt felemelték

A 2007. és 2008. évi költségvetési tervek teljesülhetnek, de 2009-től már szaporodnak a kérdőjelek, elsősorban a választási ciklus eddigi tapasztalatai miatt - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az ING Bank üzleti reggelijén. Az eddigi intézkedések kapcsán kiemelte, azok széles kört lefedtek, ám nem látszik a rendszerszerű elmozdulás. A kiigazítás szerkezetéről szólva elsősorban a bevételorientáltságot emelte ki, megjegyezve, első körben ezt sem jellemezte átgondoltság: "Amilyen adót láttak a listán, azt felemelték."

Simor felhívta a figyelmet arra is, hogy a többletbevételeket a kormányzat jelenleg kiadások növelésére fordítja, ami nem szerencsés megoldás.

Szerkezeti gondok

A kiigazítás szerkezeti gondjai kapcsán Simor megjegyezte: ez egyben az adóalap eróziójához is vezet, hiszen csak a nem adóztatott export bővül, a fogyasztás nem. Ez középtávon a kiigazítás eredményeit is alááshatja, hangsúlyozta az elnök. További nehézség, hogy az infláció emelkedésével járó kiigazítás a jegybanki mozgásteret is szűkíti, hiszen lazítással nem segítheti a kiigazítás sikerét.

Az egészségügyi reformról Simor úgy vélekedett, hogy az intézkedések gyorsan csökkentették a tb-alapok hiányát, de a szükséges minőségjavulás továbbra is kérdéses. Ha az érdekeltségi rendszerben nem történik változás, a végeredmény nem lesz kielégítő.

Az MNB-elnök néhány érzékletes számmal is illusztrálta az állam támogatáspolitikájának szerkezeti problémáit. A MÁV ártámogatása, illetve a gázár-támogatáshoz kapcsolódó költségvetési kiadások 2006-ban elérték a 380 milliárd forintot, azaz a GDP 1,5 százalékát, ez egy adófizetőre vetítve megközelíti a 160 ezer forintot. Ezen a területen jelentős lépések történtek: a gáz- és távhőtámogatás csökkenése 100 milliárd forint (GDP 0,4 százaléka), a gyógyszertámogatás csökkenése 50-60 milliárd forint (GDP 0,2 százaléka) volt. Mindezt kiegészíti a kommunális szolgáltatásoknál és a helyi tömegközlekedésnél tapasztalható támogatáscsökkentés. A támogatások kiterjedtségére jellemző viszont, hogy a gáz 50 százalékkal drágább a visegrádi országokban, mint idehaza.

A visegrádi országok között Magyarországon a legmagasabb a szociális transzferek aránya a GDP-hez viszonyítva (2006-ban 1,5-2 százalékponttal volt magasabb, mint a többi ország átlaga). A konvergenciaprogram és az MNB számításai alapján a szociális kiadások 2008-ig várhatóan nem csökkennek, és azt követően is csak csekély mérséklődés várható. Fontos lenne, hogy a szociális juttatások reformja a munkára ösztönző hatás erősítésének érdekében történjen.

Túl sok támogatás

Ugyanakkor az állami vállalatok folyó támogatását emeli a kormány, ám ez nem oldja meg a gazdálkodásbeli problémákat, hívta fel a figyelmet Simor. Szerinte a közlekedési vállalatok támogatása általános gyakorlat az EU más országaiban is, de a MÁV személyszállítási üzletágának állami támogatottsága (a GDP 0,4 százaléka) uniós összehasonlításban is magas.

Összességében Simor úgy látja, a kiigazítási intézkedések döntő részben a kiadási oldalt érintik, a bevételi oldal reformja nem történt meg. Javarészt csak a kulcsok emelkedtek, a reformok mélysége és előrehaladottsága területenként változó. Több helyen további lépésekre van szükség, illetve bizonyos területen nem történt érdemi intézkedés.

Három célnak kell átszőnie a reformokat: a piaci viszonyok részleges kiterjesztése korábban a piaci hatásoktól védett területekre, a humán tőke fejlesztése, a foglalkoztatottság növelése (egészségügy, oktatás, nyugdíj rendszer), illetve a költségvetési egyensúly hosszú távú fenntarthatósága, a minőség és hatékonyság javítása.