Kudarcnak gondolom, hogy előrejelzéseink szerint a legfontosabb célunk, az árstabilitás 2008-ban nem valósul meg. Jövőre 5 százalékos lehet az infláció, szemben az árstabilitást jelentő 3 százalékkal – mondta a portfolio.hu-nak adott interjúban Simor András. Az MNB elnöke szerint "ez kudarc számunkra még akkor is, ha azt tudjuk mondani, hogy a pályától való eltérést alapvetően külső tényezők okozták".
Simor szerint a mostani inflációs sokkokra (élelmiszerár, olajár) válaszolva egyrészt adott volt a lehetőség, hogy a kamatpolitikában megszorítóbb jellegű politikát vigyenek, illetve az is, hogy tekintettel a lassú GDP-növekedésre, lazítsanak. A választás a középút volt: továbbra is cél a 3 százalékos infláció, de némileg hosszabb időhorizonton, mint eredetileg tervezték. A 2008-as célt fel kellett adni, mert ha megpróbálnák lent tartani az inflációt 3 százalékon, az nehezen indokolható reálgazdasági áldozatokat követelt volna, és még emellett is kétséges lett volna a siker.
Simor szerint a jegybank sikerességének nem egyedüli mércéje az inflációs cél teljesítése. Ha a jegybank előrejelzésében, kommunikációjában és magatartásában hiteles, akkor a várakozásokat befolyásoló képessége nem vész el. A piaci szereplők szemlátomást komolyan veszik és elfogadják a jegybank előrejelzéseit és az ezen alapuló monetáris politikát.
Alapvetően reális terv, megfelelő módszertannal alátámasztva – vélekedett az elnök a 2008-as büdzséről. Simor András szerint a költségvetési számok teljesíthetők, a 4 százalékos GDP-arányos cél megegyezik az MNB előrejelzésével. Azonban azt is világosan kell látni, hogy ez a hiány a korábban tervezettnél magasabb újraelosztási szinten valósul meg. Ennek az a magyarázata, hogy a költségvetés bevételi oldalán meghozott intézkedések – például a magasabb infláció és a gazdaság fehéredése miatt – több bevételt hoztak a vártnál. Ehhez a magasabb bevételi szinthez a kiadási szint alkalmazkodott. Ha úgy tetszik, a pótlólagos bevételeket elköltötték. Ez még akkor is igaz, ha a pótlólagos kiadások egy része, például a nyugdíjkiadások, a vártnál magasabb inflációhoz köthetők, és így automatikusan növekedtek.
Az euró bevezetését illetően Simor András szerint ma még céldátumról is korai beszélni, túl távol vagyunk a kritériumok teljesítésétől. A kérdés az lehet, hogy a jövő év végén, 2009 elején leszünk-e olyan helyzetben, hogy reális csatlakozási dátumot tűzzön ki az ország.
Simor András szerint konfliktusmentesebb lett a jegybank és a politka viszony. Ugyanakkor ha a parlament nem fogadja el a közpénzügyi csomagot, előállhat olyan helyzet, amikor az MNB-nek el kell mondania a kritikai véleményét akkor is, ha adott esetben egyik vagy másik politikai erőt ez kedvezőtlenül érinti.