Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Az itthoni sörárak várhatóan tovább nőnek az idén, mivel az iparágban nyereségességi gondok léptek fel. Az újabb drágítások mértéke és időpontja azonban még kérdéses – állapította meg az elnök.
Az ágazatban ma leginkább az okoz feszültséget, hogy a fő alapanyagnak számító (árpa)maláta ára már tavaly 40–86, a keserű ízt adó komlóé 25–40 (egyes fajták esetében száz) százalékkal növekedett. Az előrejelzések szerint a gyártóknak továbbra is magas alapanyagárakkal kell számolniuk, miközben például a sörösdobozok és a villamos energia beszerzési ára is emelkedik.
A cégek e változásokat átszervezésekkel és kockázatcsökkentő műveletekkel már nem tudják ellensúlyozni, bár tartanak attól, hogy a sördrágulás a hazai fogyasztás visszaeséséhez vezet.
A sörgyártás mezőgazdasági alapanyagai a korábbi évekhez képest 50–80 százalékkal drágultak – erősítette meg Stefánkovits Ildikó, a piacvezető Borsodi Sörgyár (BS) Zrt. jogi és vállalati kapcsolatok igazgatója. A társaságnak ugyanakkor saját malátagyára van, és ez lehetőséget ad arra, hogy a gabonát olyan időpontban (az aratás után) vásárolja meg, amikor az a termelők és a cég számára a legmegfelelőbb.
A BS mindig is arra törekedett, hogy az alapanyagokat magyarországi gazdálkodóktól vegye – mondta az igazgató. Előreláthatólag 400 százalékkal drágul az idén a komló Németországban, mivel az elmúlt évek uniós területpihentetési politikája miatt mára jelentősen csökkent a termelés – számolnak be nyugat-európai hírforrások.
Az utóbbi tíz évben – állítja Stephan Barth, a komlókereskedéssel foglalkozó Joh. Barth & Son vezetője – az uniós terület 30 százalékkal zsugorodott. Ennek ellenére még mindig Németország adja a világ komlótermelésének egyharmadát, vagyis nemzetközi szinten az egyik legjelentősebb termelőnek számít. Így a német ártendenciák a komló világpiaci árait is alapvetően meghatározzák.
A német sörgyártók az alapanyag biztosítása érdekében most előszerződéseket igyekeznek kötni a termelőkkel. Mivel a komlóárak az elmúlt években rendkívül alacsonyak voltak, a cégek az olcsó szabadpiacról vásároltak, és nem törekedtek megállapodásokra a gazdálkodókkal. Most viszont úgy tűnik, a 400 százalékos áremelkedéssel kell fizetniük azért, hogy nincsenek megfelelő kapcsolataik a termelőkkel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
