Business Talks '24
Üzleti konferencia
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint a problémát főleg az iskolák és óvodák növekvő számlái fogják jelenteni. Gémesi szerint több olyan önkormányzat is van, amely az előre leszerződött - például csatornaépítési - munkálatokat sem tudja majd kifizetni. Az önkormányzatok több mint fele forráshiányos - véli Gémesi.
Előbb lekapcsolni
Egy 1500 fős településnél évente kétmillió forint a villanyszámla, és ha az áremelésekhez a jövő évi áfaváltozást is hozzáadjuk, akkor a példabeli település jövőre mintegy 600 ezer forinttal fizet többet - mondta lapunknak Csomor László, a Községi Önkormányzatok Szövetségének alelnöke. Ezt az összeget pedig - mivel a normatív források bővülése nem várható - máshonnan kell előteremteni, így az önkormányzatok mozgástere tovább szűkül, lehet, hogy a fejlesztésekre sem marad önrész. A közeljövőben előfordulhat az is, hogy egy helyhatóság úgy dönt, később kapcsolja be vagy korábban oltja le a közvilágítást, ezzel spórolva. A községek egy része már racionalizálta a közvilágítását, jórészt hitelből végezve e fejlesztéseket - mondta az alelnök.
Nincs elég energia a piacon
A villamosenergia-piac 2003. január elsejei liberalizációjával a helyhatóságoknak is módjuk nyílt arra, hogy a közvilágításukhoz az áramot a szabad piacon vegyék meg, ám egyelőre nem élnek a lehetőséggel - tudtuk meg Tóth Bélától, az E.ON Hungária Rt. munkatársától. Ez a megoldás elsősorban a százezer lakosnál nagyobb városok számára előnyös. A megvalósítást több dolog is hátráltatja: egyelőre nincs elegendő villamos energia a szabad piacon, emellett, egy vállalattal ellentétben, politikai kérdés is lehet a piacra lépés - véli Tóth. Általános tendencia, hogy a települések először korszerűsítik közvilágításukat, és csak ezután próbálnak meg olcsóbb energiát beszerezni a szabad piacon.
Business Talks '24
Üzleti konferencia