Jövőre változik az agrártámogatási rendszer

2008.08.14. 16:57
A kormány tervei szerint az új tagállamok közül harmadikként Magyarország is átáll az eddig területalapú támogatási rendszerről a Egységes Mezőgazdasági Egységes Mezőgazdasági Támogatási Rendszerre (SPS). A változás 200 ezer termelőt és egymillió földbirtokost érint.

Magyarország a hónap elején hivatalosan is eljuttatta jelentkezési kérelmét Brüsszelbe az Egységes Mezőgazdasági Támogatási Rendszerhez, az SPS-hez való jövő év eleji csatlakozás érdekében - közölte Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Az SPS rendszerrel kapcsolatban az államtitkár utalt arra, hogy amennyiben az őszi parlamenti ülésszakon nem kap támogatást az Országgyűléstől a rendszerhez való csatlakozáshoz az agrárkormányzat, úgy a jelenlegi területalapú (SAPS) támogatási rendszert alkalmazzák tovább.

Az államtitkár jelezte azt is, hogy az SPS-hez való csatlakozást továbbra is célszerűnek tartja az agrárkormányzat, ám a támogatott terület (ötmillió hektár) növelését már nem. Ezért az újonnan agrártámogatást kérők arra számíthatnak, hogy a jövőben szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük, ha mezőgazdasági támogatást kívánnak igényelni.

Korábban Gráf József  földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mindenekelőtt azzal érvelt az új mezőgazdasági támogatási rendszer mellett - az SPS bevezetését támogató szervezetek budapesti konferenciáján július 28-án -, hogy az a magyar gazdálkodók számára az kedvezőbb, kiszámíthatóbb támogatást, forrásokat jelent 2013-ig, mint az eddigi rendszer.

Az agrártárca vezetője hangsúlyozta: az unió régebbi tagállamai és két újonnan csatlakozott ország (Málta és Szlovénia) is ezt a rendszert alkalmazza. A támogatás alapját általában ezekre az országokra szabják, ezért is kedvező az átállás Magyarország számára.

Az új rendszertől stabilitást vár a kormányzat

Az SPS a földtulajdonnal és bérlettel rendelkező, a földjüket művelő gazdálkodók számára biztosít forrásokat, így háttérbe szorítja az úgynevezett sofa-farmereket (akik nem tesznek semmit, úgy várnak jövedelmet a földjük után), gátat szab a spekulációnak.

A támogatások az új rendszerben vagyonértékű joggá válnak, amit a gazdálkodó földdel vagy szabadon adhat és vehet. Az SPS két támogatási elemből tevődik össze, amit Magyarország hibrid modellként alkalmaz majd. Az egyik a regionális támogatások, amelyeket a gazdálkodók az általuk folytatott termeléstől függetlenül, alanyi jogon megkapnak, ha regisztrált mezőgazdasági termelők. Emellett a kiegészítő támogatásra is joguk lesz. Ez utóbbit úgynevezett történelmi alapon számítják ki minden gazdálkodó számára egyéni módon.

Az úgynevezett történelmi alap a 2006-os év lesz, ez dönti el, hogy mekkora támogatási részt kap majd ennek alapján a gazdálkodó. A számítás alapja ugyanis az lesz, hogy milyen támogatott tevékenységeket folytatott ebben az évben.

Ennek alapján a gazdálkodó 2013-ig pontosan tudni fogja, hogy egy-egy adott évben mekkora támogatást vehet igénybe és mekkora forrásösszeggel kalkulálhat. Így a támogatás lényegében függetlenné válik a termeléstől, azaz a támogatás nem függ attól, hogy ki, milyen mezőgazdasági tevékenységet folytat, azt a piac határozza meg.

A gazdálkodók az új rendszer bevezetésével a miniszter szerint stabilabb birtokviszonyokra számíthatnak. Jelezte: erre azért is szükség van, mert három év múlva, azaz 2011-ben megnyílik a magyar földpiac, és ez új viszonyokat teremt a magyar mezőgazdaságban. Mindezt pedig csak az SPS rendszerrel lehet kezelni a magyar gazdálkodók számára kedvező módon. 

Július 28-án 15 szakmai és érdekképviseleti szervezet nyilatkozatot írt alá annak támogatására, hogy az SPS rendszert 2009-től vezessék be Magyarországon. Az aláírók szerint a rendszer bevezetése azért szükséges, mert stabilizálja a földhasználati viszonyokat, továbbá gátat szab a spekulációnak, valamint a földhasználók és a földjüket saját maguk művelő földtulajdonosok kiszámítható támogatáshoz jutnak.

Nem fogadja el a Magosz az SPS bevezetését

A kistermelőket képviselő Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (Magosz) már korábban elutasította az SPS 2009. évi bevezetését, mivel szerintük azzal megmerevedik a magyar agrárstruktúra.

A Magosz szerint azért is értelmetlen az SPS bevezetése, mert az Európai Unióban 2014-től egy teljesen új, egyszerűbb agrártámogatási rendszert kívánnak bevezetni. A magyar kormány tervezett lépése azért is elfogadhatatlan, mert többletforrást nem biztosít, csupán az elosztás módja változik: méghozzá a jelenlegi kormányhoz közelálló körök szándékainak és érdekeinek megfelelően - fogalmazott Jakab István elnök, aki egyben országgyűlési képviselő (Fidesz) is.

Elfogadhatatlannak tartják a 2006-os földhasználaton alapuló "történelmi bázis" meghatározást, ugyanis szerintük Magyarországon nincs történelmileg kialakult földtulajdon, földhasználat és üzemi szerkezet, ennek hiányában pedig történelmi bázisról nem beszélhetünk.

A Magosz szerint a mindenkori földhasználónak kell megkapnia a támogatást. A szervezet a jelenlegi, ezért a átlátható egyszerűsített támogatási rendszer (SAPS) alkalmazásának meghosszabbítását kérték az agrárkormányzattól.

Elsietettnek tartja az átállást a független szakértő

Tóth Péter, a mezőgazdasági és élelmiszeripari elemzésekkel és tanácsadással foglalkozó Agrár-Európa Kft. ügyvezetője  kicsit elsietettnek tartja a rendszer bevezetését. Indoklása szerint a Közös Agrárpolitika (KAP) felülvizsgálati anyagát az uniós vezetők még nem fogadták el, érdemes lett volna azt megvárni, mivel abból lehetne meghatározni, milyen változásokra számíthatunk 2013 után, nem látható, milyen irányba kellene elindulni. Maga a Európai Bizottság is bizonytalan a kérdésben, láthatóan nem sietteti a váltást, a közelmúltban hazánkban járt brüsszeli agrárszakértő is kivárást javasolt.

Másrészt a független agrárszakértőt aggasztja, hogy nem találkozott komoly hatástanulmánnyal, amely a meglévő adatok elemzésével felmérte volna a lehetséges következményeket. Tudomása szerint utoljára két évvel ezelőtt készült az átállásról mélyebb elemzés, amin egyszerűen túllépett az idő.

Az SPS-re történő átállást elsősorban az állattenyésztésben érdekelt szervezetek és a nagygazdaságok érdekvédelmi szervezeti támogatják. Előbbiek azért, mert állítólag bizonyos állatprémiumok csak így menthetőek meg. De ez nem biztos, hogy ennyire így van, a közösségi szabályozással több mint 20 éve foglalkozó Tóth Péter az uniós joganyagban nem találta ennek nyomát. A változtatás szükségessége így nem bizonyítható.

Ráadásul a termelők felkészítése sem indult el. Nincsennek: „populáris brosúrák", amelyek felvilágosítják őket a rendszer működéséről, miközben az maga nagyon bonyolult. Tóth Péter szerint, ha most elkezdenék a felkészítést, akkor sem tudnának a jövő év elejére végezni vele.

További problémát jelenthet a bázisév kiválasztása. A kiválasztott 2006 valószínűleg nem a legjobb év, mivel a termelési szerkezet azóta is változott (pl, sokan növelték azóta a területeket, ami után már nem kapnak támogatási jogosultságokat az új rendszerben). Valószínúleg jobb lett volna több év átlagát alapul venni. Az előkészítésre még legalább egy évet kellett volna fordítani, ezt mutatja a sok kritika

A szakértő szerint a változás pozitívuma, hogy a stabilizálja a termelési viszonyokat, mert nem a tulajdonhoz, hanem a földhasználókhoz kötődik az uniós agrárpolitikának megfelelően, amelyben a hazai gyakorlattal ellentétben a támogatás alanya mindenhol a földhasználó, nem a tulajdonos.

De komoly szociális-társadalmi a problémákat gerjeszthet, hogy hazánkban speciális helyzet alakult ki a kárpótlásssal, rengeteg, több mint egymillió földtulajdonos van. Ezek most kényszerhelyzetbe kerülnek az SPS rendszerrel, mivel aki nem képes művelni a területet, az nem fogja megszerezni a támogatás megszerzéséhez szükséges jogokat. Ezek hányában földjeik értéke is csökkenni fog. Elképzelhető, hogy sok kisbirtokos földje nyomott áron történő eladására kényszerül, a rendszer beindít egy tulajdonosi koncertrációt is (művelési koncentráció már most is fennáll). Nem biztos, hogy ez egy szerencsés folyamat. Főleg akkor, hogy nem tisztázott, kik lehetnek az új tulajdonosok. Valószínűleg azok, akik jelenleg bérlőként művelik a területeket. De pl. a bérelt területek jelentős részét gazdasági társaságok művelik, amelyek az érvényben lévő szabályozás szerint nem szerezhetnek termőföld felett tulajdonjogot.