Utolsó figyelmeztetés Magyarországnak

Magyarországnak konszolidálnia kell költségvetését ahhoz, hogy meg tudja őrizni adósságainak jelenlegi besorolását - figyelmeztetett csütörtöki közleményében a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő intézet.

A magyar gazdaság befektetői megítélésében elsőrendű szempont a szigorú költségvetési politika, ebben a tekintetben a pénzügyi tárca osztja az S&P véleményét - mondta Máté Dániel, a pénzügyminisztérium szóvivője, aki szerint épp emiatt is döntött a megtakarítási program mellett júniusban a kormány. Barcza György, az ING Bank elemzője úgy fogalmazott: feltehetően ez volt az utolsó figyelmeztetés Magyarország számára.

S&P: a kormány nem éri el a célját

Az S&P szakértői úgy vélik, hogy a magyar kormány nem éri el idei költségvetési céljait. A kitűzött 4,5 százalék helyett a hitelminősítő becslése szerint ugyanis a bruttó hazai termék (GDP) hat százalékára rúg majd az államháztartás hiánya. Növekszik a külső eladósodás, emelkedik a folyó fizetési mérleg hiánya, visszaesett a külföldi tőke beáramlása - áll a jelentésben.

A kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok nem érték meglepetésként az S&P elemzőit, így a hitelminősítő emiatt egyelőre nem módosítja a magyar adósságbesorolást. Az S&P jelenleg A mínusz besorolással tartja nyilván a magyar adósságokat, ami nagyjából a befektetésre ajánlott sáv közepét jelenti.

Az államkötvényre nagy volt a kereslet

Csütörtökön nem az S&P bejelentése mozgatta a devizapiacokat. A befektetők elsősorban a végül sikerrel záruló állampapír-aukciókra figyeltek. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Rt, mind az öt-, mind a tízéves állampapírokat jelentős érdeklődés mellett értékesítette. A 2006-ban lejáró kötvényeket csaknem háromszorosan jegyezték túl a befektetők, és a hosszabb lejáratra is kétszer annyi ajánlat érkezett, mint amennyit végül eladott az adósságkezelő.

A szerdai cseh államkötvény-aukció sikertelensége láttán többen is attól tartottak, hogy az egész közép-európai régiótól elfordultak a külföldi befektetők. A tegnapi eredmények azonban megnyugtatták a piacokat.

A hozamok 13, illetve 11 százalékkal emelkedtek, a forint pedig több mint egy százalékponttal erősödött a sikeres aukció után. A devizapiaci euróeladók nagy részben azok közül kerültek ki, akik a kötvényaukción is részt vettek - mondta Kolba Miklós, az ING üzletkötője.

A jegybank 9,5 százalékos kamatlába a legmagasabb a térségen belül, és a magyar instrumentumok jelentős profittal kecsegtetnek. A gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága azonban az utóbbi hetekben elriasztotta a befektetőket.

A jövő héten fordulhat a trend

A pénteki és a jövő hét eleji makroadatok mind a forint, mind pedig a hozamok szempontjából kiemelkedő jelentőségűek lesznek. A piac elsősorban a külső egyensúlyi statisztikákra figyel majd. Az első öthavi külkereskedelmi mutatók azért különösen fontosak, mert azok jó becslést adnak a májusi fizetési mérleg árusorának szaldójával kapcsolatban, melyet hétfőn publikál az MNB.

A makropiaci elemzők a folyó fizetési mérleg májusi hiányát 350 millió euróra teszik, az árudeficitre adott előrejelzés pedig 230 millió euró. Az átlagnál kedvezőbb eredményre számító elemzők részben azzal magyarázzák optimizmusukat, hogy az MNB június végén kiadott második becslése az első negyedévre csaknem 140 millió euróval kisebb hiányt mutat, mint ami az első becslést mutató havi adtokból összeadódott volna. Az első négy hónap alatt 1,441 milliárd eurónyi hiány halmozódott fel. A deficit több mint hetven százaléka a külkereskedelmi folyamatok eredménye volt.