Alig költenek a vasúti személyszállítás fejlesztésére

2008.07.14. 12:42
A MÁV-csoport 2008-ban 34,2 milliárd forintot szeretne személyszállításhoz kapcsolódó beruházásokra költeni. Ez az összeg csak első látásra nagy, valójában áldásait az utasoknak csak egy kis része tapasztalhatja meg személyesen.

A MÁV Start, a MÁV személyszállítással foglalkozó cége üzleti tervében nincs külön forrás beruházásokra, fejlesztésekre, ám a társaság mégis költene e célra 8,8 milliárd forintot. Forrásaként a hiányt nem növelő úgynevezett eszközfedezetű hitelt jelöltek meg, magyarán maguk a megvett járművek jelentik majd a vásárlásukra felvett hitel fedezetét. Az persze egyértelmű, hogy e hitelt már a jövő évtől kezdve az adófizetők fogják visszafizetni – hiszen a MÁV-Start veszteségesen, állami támogatásra szorulva működik.

Besegít az anyacég

Összesen mégis több pénz jut fejlesztésre, mint az említett 8,8 milliárd forint. Az anyacég, a MÁV Zrt. beruházási tervében szerepel ugyanis 25,4 milliárd forintnyi személyszállításhoz kapcsolódó beruházás. Ennek döntő részét, 24,7 milliárd forintot olyan vasúti járművekért fizetnek ki, melyeket még a MÁV Start egy évvel ezelőtti megalakulása előtt megrendeltek. A legnagyobb tétel a Stadler összesen hatvan Flirt villamos-motorvonatáért ez évben kifizetendő 13 milliárd forint, valamint a használt német kocsikért fizetendő 3 milliárd forint. (E költségeknek valójában a MÁV Startnál kellene jelentkezniük, de a beszerzéseket finanszírozó bankok nem járultak hozzá az ehhez szükséges szerződésmódosításokhoz. Érthetően: a MÁV-Start veszteséges, és fedezetként jóval kisebb vagyont tud felmutatni, mint a MÁV Zrt.)

MÁV az nem csak egy van

A MÁV-csoport ma több kisebb önálló cégből áll, melyek önálló feladatkörrel bírnak. Ugyanakkor szoros egymásra utaltságban, és így elszámolási viszonyban vannak egymással. A vasúti pályák a MÁV Zrt. kezében vannak, ezek használatáért a személyszállítást végző MÁV Start díjat fizet anyacégének. A MÁV Starthoz tartoznak a régebbi motorvonatok és személyszállító kocsik, de a mozdonyok tulajdon- és üzemeltetési joga már a MÁV Trakcióé, amelynek ugyancsak fizet a MÁV Start. Ezen felül önállóan működnek még például a vasúti járműjavítók is.

A MÁV a többi pénzt a MÁV Start járműveinek felújítására, korszerűsítésére, átépítésére költi: 50 darab elővárosi (Bhv) személykocsi átépítése 4,7 milliárd forintba kerül (94 millió/darab), két BVh motorkocsi korszerűsítése 900 millió forintba, 5 darab nemzetközi (ún. Gosa) kocsi felújítása 1 milliárd forintot visz el. Elkezdik a harmadik generációsnak nevezett IC kocsik beszerzését is, ezekben már lesz konnektor minden ülésnél, de aligha találkozhatunk velük sűrűn, hiszen 1,8 milliárd forintért mindössze 7-10 példány készül belőlük régi kocsik átalakításával. Étkezőkocsik felújítására 170 millió forintot költenek.

Felújítás előtti nemzetközi kocsi, átépítés előtti Bhv kocsi

A járműveken túlmenően peronzáró kerítéseket építenek 122 millióért, Pécsen, Szombathelyen és Szolnokon kocsimosó létesítésére és felújítására szánnak 250 millió forintot, és ismeretlen célból 18 darab mobil vákuum WC-t is beszereznek.

Mellékvonali járművekre 10 milliárd

Ez volt tehát a MÁV Zrt. által a személyszállítási üzletág fejlesztésére szánt összeg sorsa. A MÁV Start igazgatósága által elfogadott üzleti terv szerint – melyet cikksorozatunk előző részében ismertettünk – a 8,8 milliárd forintnyi saját beruházás szerepel. Az összeg döntő része többéves projektek, illetve azok 2008-ra eső költségeinek a finanszírozására hivatott.

Noha a mellékvonalak bezárása állandóan napirenden van, és úgy általában a regionális személyszállítás jövője is kérdéses, a MÁV-Start 2008-ban mégis 5,6 milliárdot költene e szegmens járműveire, az összes forrás kétharmadát. Mivel vélhetően nincs és nem is lesz kormányzati akarat a regionális személyszállítás rendszerének újragondolására, így a mellékvonalak és kis személyforgalmú, nem villamosított fővonalak járműveire költeni kell. Ám ezzel együtt sem állítható, hogy e területen lenne a legnagyobb az elmaradás, pláne, hogy e beruházások könnyebben térülnének meg, mint mások.

A 8,8 milliárdos összeg harmadát húsz darab orosz Usgyi motorvonat betétkocsival való bővítésére fordítanák (a meglévő két, motoros kocsi közé egy harmadik, motor nélkülit toldanának be). Sem az igazgatóság, sem az Index nem tudhatta azonban meg, mennyire indokolt Usgyi betétkocsikra idén 2,9 milliárd forintot, összességében 5,5 milliárdot elkölteni, és milyen megtérüléssel számoltak a beruházás kapcsán. Sőt, a MÁV Start egyetlen, a beruházási tervhez kapcsolódó kérdésünkre sem válaszolt, noha erre törvény kötelezi. A betoldással vélhetően az a cél, hogy bizonyos olyan vonalakon, ahol most csatolva közlekedik (összesen tehát négy egységgel) két motorvonat, ott elegendő legyen egyetlen (háromegységnyi) hosszabbított jármű.

Felújított nemzetközi kocsi, az iker Bz-k prototipusa, betétkocsira váró orosz Usgyi, főjavítás előtti Bz motorkocsi

Meglepő az is, hogy a kéttengelyes, főleg mellékvonalakon közlekedő Bz motorvonatok főjavítására 4 milliárdot költenének (ennek idei hatása 1,1 milliárd). Ennyi pénzből száz motorkocsi újulhat meg a 239-ből. A hatsoros indoklásból kiderül, hogy csupán helyreállítják a kocsikat, de az utazási komfort nem növekszik, továbbra sem lesz bennük például légkondicionálás, és marad a pottyantós WC is. A motorkocsik élettartama azonban 8 évvel nő.

Az öreg Bz-kbe más módon lehelnének életet az úgynevezett ikresítéssel. A régi, már három és fél évvel ezelőtt, a prototípus bemutatásakor kész tényként bejelentett, de aztán félretett tervre 4,7 milliárd forintot szánnának (idén 1,6 milliárdot). Ennyi pénzből 30 Bz motorkocsit párosítanának ugyanannyi pótkocsival. A csuklóval összekapcsolt szerelvényt mindkét végéről lehetne vezetni, ami a végállomásokon szükségtelenné teszi a motor és a pótkocsi "kicserélését", így némileg olcsóbban, gyorsabban, kevesebb élőmunka árán tudnak a járművek visszafordulni a végállomásokon. Az egységenként 170 millió forintos átalakításért légkondicionálót, 96 darab, sokkal kényelmesebb ülést, korszerűbb vécét, jobb fűtést, utastájékoztatót kap a vonat.

A jegykiadás és jegyellenőrzés fejlesztése prioritás

A forgalom és bevétel felét adó elővárosi személyvonatokra alig 170 milliót költene a a MÁV Start, ami egy balesetet szenvedett BDV motorvonat felújítására elegendő. Igaz, a harminc újabb Stadler motorvonat beszerzési költsége a MÁV Zrt. könyveiben jelenik meg, ahogy a harmadik generációs IC-kocsiké is.

A jegykiadás fejlesztésére 1,9 milliárdot fordítana a MÁV-Start, ami akár meg is térülhet, hiszen e területen is nagyon nagy a lemaradás, különösen a nemzetközi személyszállításban. Ötszázmillió forintért újabb 550 jegykiadó helyet gépesítenek, ezzel teljesen megszüntetve a belföldi forgalomba az előrenyomtatott bárcajegyek és a kartonra nyomtatott kéregjegyek használatát, valamint a manuális elszámolást.

Megkezdődik végre a nemzetközi jegyértékesítési szoftver fejlesztése, erre 300 millió forintot szánnak. Ám a program csak 2009. végére készül el, és ez után is csak néhány helyen futhat majd, mivel kevés nemzetközi jegypénztárban van számítógép, és új gépek beszerzéséről egyelőre szó sincs. Így még legalább másfél-két éven át a Keleti pályaudvaron uralkodó állapotokon szörnyülködhet több tízezer turista és a nemzetközileg elismert útikönyvek.

A jegyvizsgálók jegykiadó készülékeit is lecserélnék 800 millió forintból. Az új gépek már mobiltelefonként is funkcionálnának, a vonalkód és chipkártya kezelésére, WiFi és GPRS adatkommunikációra is képesek lennének, de a kalauz mindenféle nyilvántartásokat is ezekkel vezetne. Mivel a MÁV-Startnak 2900 kalauza van, egy-egy ilyen gép értéke nettó 275 000 forintra becsülhető.

A jegykiadó automaták beszerzésére 750 millió forintot költenének (ebből idén 250 milliót). Ezért a pénzért 105 automatát helyeznének üzembe, darabját 7 millióért. Remélhetőleg ennyi pénzért az új automaták már IC pótjegy és helyjegy váltására is alkalmasak lesznek.

A mobiltelefonon történő jegyértékesítésre egyetlen forintot sem szánnak, mégis szerepel a tervekben ez a 2007. végén már bevezetni tervezett szolgáltatás. Most 2009. elejére ígérik a megvalósítást.

Kisebb, néhány tíz, illetve néhány száz milliós tételek szerepelnek informatikai és egyéb projektek mellett. Informatikai fejlesztésre 535 millió forintot költenek, egyebek között szoftverbeszerzésre és -fejlesztésre, valamint hálózatbővítésre. Az egyéb tételek összesen 460 millió forintot tesznek ki, ide tartozik, hogy a Nyugati pályaudvar belföldi pénztárainál is lesz ügyfélhívó rendszer kétmillióért. A két legnagyobb tétel 150 illetve 100 millióért pénztárak biztonságát növelő eszközök beszerzése, valamint egy ügyféladatbázis közelebbről nem részletezett kialakítása. Utóbbi talán a jegykiadó szoftver statisztikai modulja lehet, melynek híján hiába nyomtatják rá a jegyre most már majdnem minden pénztárban, hogy honnan hová utazunk, az adatokat nem tudják rendszerezni, az utazási statisztikákat elkészíteni.

Álmok és vágyak közbeszerzésnek álcázva

Tanulságos olvasmány a MÁV-Start 2008. évi közbeszerzési terve is, mely egy időben letölthető volt a társaság honlapjának Üvegzseb részéről, ám ma már nem mutat rá link, de azért még elérhető. Az április 4-i keltezésű dokumentumban csupán 28 eljárás szerepel, noha az üzleti tervben lévő verzióban 58 van. Így biztosítja a MÁV-Start a közpénzek elköltésének átláthatóságát. Ráadásul még az 58 soros változatban sem szerepel minden beszerzés, hiszen a beruházási terv önmagában 40 soros. Több beruházás vélhetően azért nem szerepel a közbeszerzési tervben, mert a kivitelező személyét már 2007-ben kiválasztották.

A tervek között szerepel mindenesetre 235 milliárd forint értékben korszerű járművek beszerzése. Ám a járműbeszerzések kormányzati támogatottsága egyelőre kétséges. A Miniszterelnöki Hivatalban (MEH) készült egy olyan vasúti javaslatcsomag, amely az új járművek beszerzésének teljes leállítását javasolja. Ez rövidtávon ugyanis jelentősen csökkentené a költségvetés terheit, a beszerzett járművek teljes értéke ugyanis a beszerzés évének költségvetési hiányát növeli. A kidolgozott javaslat így nem számol a MÁV-Trakció 25+25 korszerű (Bombardier gyártmányú) mozdonyával, és a Start is csupán a Stadlertől már megrendelt 30 motorvonat kapná meg 34 milliárd forintért.

Ha a MEH-ben készült javaslat válna iránymutatóvá, 2010-ben a MÁV csoport alig 6,5 milliárd forintot költhetne járműberuházásokra. Ebből ráadásul 4,9 milliárdot elvinnének a mozdonyok forgóvázcseréi, egymilliárdot a mozdonykorszerűsítések. A személyszállítás fejlesztésére 318 millió forintot költenének mindössze.

Ehhez képest a MÁV-Start 10+10 kétáramnemű villamos motorvonat 30 év időtartamú bérlésére 57,8 milliárdot akar „hosszútávon” elkölteni, ami gyakorlatilag árubeszerzést jelent. De így bérelnének 70 darab emeletes motorvonatot is 135,6 milliárd forintért, valamint 10 dízel ikermotorkocsit 18,9 milliárdért, ám e beszerzéseknél vizsgálják az operatív lízing lehetőségét is. E beruházások egyikének sem lenne 2008-ra költsége, viszont közülük kettőre már februárban ki kellett volna írni a közbeszerzést, miközben az Üzleti tervet csak április közepén tárgyalta az igazgatóság.