Berta, Bettina
15 °C
26 °C

Végre nem éri meg sumákolni a vasúttal

2008.07.18. 12:37
Véget vet az Eurostat minapi döntése annak az elmúlt években folytatott kozmetikázásnak, amely a MÁV, illetve a személyszállítási üzletág költségvetési támogatása körül folyt. A MÁV Start eredménye is beleszámít már az államháztartási egyenlegbe, vesztesége növeli a költségvetési deficitet, de idén ez nem borít semmit.

A költségvetési átláthatóság szempontjából felettébb örvendetes esemény történt a múlt héten. Mint azt tegnapi cikkünkben csak megemlítettük, a magyar pénzügyi kormányzat és az EU statisztikai hivatala, az Eurostat közötti egyeztetésen eldőlt, hogy a MÁV Startot az államháztartási körön belüli szereplőnek kell tekinteni.

Eddig jó volt trükközésre is

A MÁV-ból épp egy éve vált ki a személyszállítási üzletág, addig az állami vasúttársaság egésze a költségvetési statisztikák szempontjából a vállalati szektorhoz tartozott és vesztesége nem jelent meg a költségvetési egyenlegben, nem növelte az államháztartási deficitet. Eddig csak a vasúttársaságnak juttatott költségvetési támogatás növelte az államháztartási kiadást, rontotta az költségvetési szaldót. Ezt eleddig többször kihasználta az éppen aktuális kormány, időről időre alulfinanszírozta a MÁV-ot, vagyis a kelleténél (értsd: legalább a nullszaldós eredményhez szükségesnél) kevesebb állami apanázst adott az állam a költségvetésből a vasúttársaságnak, a kelleténél kevésbé rontva - másképpen: szebbnek mutatva - a büdzsé egyenlegét.

A MÁV hitelekkel tudta kipótolni a működéshez szükséges, az államkasszából meg nem kapott dotációt, ezért adósságállománya folyamatosan duzzadt. Bizonyos időközönként - általában a parlamenti választások után - az állam azonban kénytelen volt átvállalni bizonyos nagyságú hitelt, adósságot a vasúttársaságtól működőképességének fenntartása miatt.

Ekkor jött el tehát az igazság pillanata, hiszen a hitelátvállalással emelni kellett az államháztartási hiányt, vagyis amit több éven keresztül nem adott oda az állam a társaságnak, és utóbbi ezt hitelből pótolta, az egyszer csak ismét megjelent az államháztartási egyenlegben, rontva azt. Így nem minden évben emelkedett kicsit a költségvetési hiány, hanem csak abban az évben, amikor megtörtént a hitelátvállalás, de akkor már – az évenkénti kicsi tételek összeadódása miatt – jelentősen növekedett a deficit.

Látni fogjuk

Az Eurostattal folytatott konzultációkon megszületett döntés jelentősége abban áll, hogy ennek az átláthatatlan, a szakmai közvélemény számára sokszor tervezhetetlen, követhetetlen, a költségvetési kozmetikázásnak táptalajt biztosító gyakorlatnak vége szakadhat. (A szakma számára azért volt követhetetlen a gyakorlat, mert nem ugyanis tudni előre, hogy az állam mikor kívánja átvállalni az adósságot.) Hiába nem ad ugyanis elegendő pénzt az állam a költségvetésből a MÁV személyszállítási üzletágának és ezért az veszteséggel zár év végén, a MÁV Start veszteségét is hozzá kell csapni az államháztartási deficithez.

Nem okoz földindulást

A MÁV Start államháztartási körbe való sorolása nem érte váratlanul a pénzügyi kormányzatot, mivel már tavaly ősszel, az idei költségvetési törvény parlamenti tárgyalása során jelezte, ennek a kérdésnek a tisztázása folyamatban van.

Az, hogy idén a Start része lett az államháztartásnak, 0,2 százalékpontos hiánynövekedést jelent. Ez azonban nem borít semmit, a Pénzügyminisztérium úgy vitte le tegnap az idei költségvetési deficitcélt a GDP arányában 4-ről 3,8 százalékra, hogy tisztában volt a személyszállítási ág várható veszteségével, vagyis a 3,8 százalékos új hiánytervből 0,2 százalékpontot tesz ki a Start-ügy.

A mostani döntés magyarázata, hogy míg korábban a MÁV egészének bevétele minimum felerészben piacinak minősülő forrás volt, addig a szétválás után az újonnan létrejött MÁV Start bevételének zömét az államtól kapja. (Piaci bevételnek számít egyébként az állam által adott fogyasztói árkiegészítés is, amelyet a kedvezményes utazásra jogosultak után térít meg a vasúttársaság részére.) Mint nemrég megírtuk, az idei üzleti terve alapján durván 225 milliárd forintos bevételt emészt fel a MÁV Start, ebből csak 55 milliárd forint a piaci bevétel, vagyis a menetjegybevétel és a fogyasztói árkiegészítés. (Lehet, hogy még a 225 milliárdnál is több pénzre van szüksége a személyszállítási ágnak, és a pluszpénzt szintén állami forrásból kaphatja meg.)

Tudni kell még, hogy az államháztartási körbe való besorolást minden évben felülvizsgálják, hiszen elvileg minden esztendőben másként alakulhat a piaci és nem piaci bevétel aránya. Vagyis a mostani, költségvetési körbe sorolás az idei esztendőre vonatkozik. Persze, mint az idei bevételeiből látható, vélhetően sokáig az állami körön belül marad a MÁV Start, hiszen a jelenlegi 1/4: 3/4-es, a piaci és nem piaci bevétel közötti arány nem fordulhat át egyhamar piacibevétel-túlsúlyba.

Bevételnövelés vagy a pazarlás megszüntetése

Az Eurostat-döntés azon túl, hogy kétség kívül javítja a költségvetési átláthatóságot, még egy szempontból üdvözölhető. Mivel a személyszállítási ág vesztesége is beleszámít az államháztartási hiányba, ezért a pénzügyi kormányzat, szélesebb értelemben a kormány felől még erősebb nyomás nehezedhet a MÁV-ra a pazarlás mielőbbi megszüntetése, a hatékonyságjavítás céljából.