Erzsébet
1 °C
4 °C

Végre nem éri meg sumákolni a vasúttal

2008.07.18. 12:37
Véget vet az Eurostat minapi döntése annak az elmúlt években folytatott kozmetikázásnak, amely a MÁV, illetve a személyszállítási üzletág költségvetési támogatása körül folyt. A MÁV Start eredménye is beleszámít már az államháztartási egyenlegbe, vesztesége növeli a költségvetési deficitet, de idén ez nem borít semmit.

A költségvetési átláthatóság szempontjából felettébb örvendetes esemény történt a múlt héten. Mint azt tegnapi cikkünkben csak megemlítettük, a magyar pénzügyi kormányzat és az EU statisztikai hivatala, az Eurostat közötti egyeztetésen eldőlt, hogy a MÁV Startot az államháztartási körön belüli szereplőnek kell tekinteni.

Eddig jó volt trükközésre is

A MÁV-ból épp egy éve vált ki a személyszállítási üzletág, addig az állami vasúttársaság egésze a költségvetési statisztikák szempontjából a vállalati szektorhoz tartozott és vesztesége nem jelent meg a költségvetési egyenlegben, nem növelte az államháztartási deficitet. Eddig csak a vasúttársaságnak juttatott költségvetési támogatás növelte az államháztartási kiadást, rontotta az költségvetési szaldót. Ezt eleddig többször kihasználta az éppen aktuális kormány, időről időre alulfinanszírozta a MÁV-ot, vagyis a kelleténél (értsd: legalább a nullszaldós eredményhez szükségesnél) kevesebb állami apanázst adott az állam a költségvetésből a vasúttársaságnak, a kelleténél kevésbé rontva - másképpen: szebbnek mutatva - a büdzsé egyenlegét.

A MÁV hitelekkel tudta kipótolni a működéshez szükséges, az államkasszából meg nem kapott dotációt, ezért adósságállománya folyamatosan duzzadt. Bizonyos időközönként - általában a parlamenti választások után - az állam azonban kénytelen volt átvállalni bizonyos nagyságú hitelt, adósságot a vasúttársaságtól működőképességének fenntartása miatt.

Ekkor jött el tehát az igazság pillanata, hiszen a hitelátvállalással emelni kellett az államháztartási hiányt, vagyis amit több éven keresztül nem adott oda az állam a társaságnak, és utóbbi ezt hitelből pótolta, az egyszer csak ismét megjelent az államháztartási egyenlegben, rontva azt. Így nem minden évben emelkedett kicsit a költségvetési hiány, hanem csak abban az évben, amikor megtörtént a hitelátvállalás, de akkor már – az évenkénti kicsi tételek összeadódása miatt – jelentősen növekedett a deficit.

Látni fogjuk

Az Eurostattal folytatott konzultációkon megszületett döntés jelentősége abban áll, hogy ennek az átláthatatlan, a szakmai közvélemény számára sokszor tervezhetetlen, követhetetlen, a költségvetési kozmetikázásnak táptalajt biztosító gyakorlatnak vége szakadhat. (A szakma számára azért volt követhetetlen a gyakorlat, mert nem ugyanis tudni előre, hogy az állam mikor kívánja átvállalni az adósságot.) Hiába nem ad ugyanis elegendő pénzt az állam a költségvetésből a MÁV személyszállítási üzletágának és ezért az veszteséggel zár év végén, a MÁV Start veszteségét is hozzá kell csapni az államháztartási deficithez.

Nem okoz földindulást

A MÁV Start államháztartási körbe való sorolása nem érte váratlanul a pénzügyi kormányzatot, mivel már tavaly ősszel, az idei költségvetési törvény parlamenti tárgyalása során jelezte, ennek a kérdésnek a tisztázása folyamatban van.

Az, hogy idén a Start része lett az államháztartásnak, 0,2 százalékpontos hiánynövekedést jelent. Ez azonban nem borít semmit, a Pénzügyminisztérium úgy vitte le tegnap az idei költségvetési deficitcélt a GDP arányában 4-ről 3,8 százalékra, hogy tisztában volt a személyszállítási ág várható veszteségével, vagyis a 3,8 százalékos új hiánytervből 0,2 százalékpontot tesz ki a Start-ügy.

A mostani döntés magyarázata, hogy míg korábban a MÁV egészének bevétele minimum felerészben piacinak minősülő forrás volt, addig a szétválás után az újonnan létrejött MÁV Start bevételének zömét az államtól kapja. (Piaci bevételnek számít egyébként az állam által adott fogyasztói árkiegészítés is, amelyet a kedvezményes utazásra jogosultak után térít meg a vasúttársaság részére.) Mint nemrég megírtuk, az idei üzleti terve alapján durván 225 milliárd forintos bevételt emészt fel a MÁV Start, ebből csak 55 milliárd forint a piaci bevétel, vagyis a menetjegybevétel és a fogyasztói árkiegészítés. (Lehet, hogy még a 225 milliárdnál is több pénzre van szüksége a személyszállítási ágnak, és a pluszpénzt szintén állami forrásból kaphatja meg.)

Tudni kell még, hogy az államháztartási körbe való besorolást minden évben felülvizsgálják, hiszen elvileg minden esztendőben másként alakulhat a piaci és nem piaci bevétel aránya. Vagyis a mostani, költségvetési körbe sorolás az idei esztendőre vonatkozik. Persze, mint az idei bevételeiből látható, vélhetően sokáig az állami körön belül marad a MÁV Start, hiszen a jelenlegi 1/4: 3/4-es, a piaci és nem piaci bevétel közötti arány nem fordulhat át egyhamar piacibevétel-túlsúlyba.

Bevételnövelés vagy a pazarlás megszüntetése

Az Eurostat-döntés azon túl, hogy kétség kívül javítja a költségvetési átláthatóságot, még egy szempontból üdvözölhető. Mivel a személyszállítási ág vesztesége is beleszámít az államháztartási hiányba, ezért a pénzügyi kormányzat, szélesebb értelemben a kormány felől még erősebb nyomás nehezedhet a MÁV-ra a pazarlás mielőbbi megszüntetése, a hatékonyságjavítás céljából.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?