Drágulnak a frankhitelek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése azt mutatja, hogy a több jegybanki kamatemelés dacára korábban nem dráguló svájcifrank-alapú hitelek esetében a bankok is megkezdték a kondíciók átdolgozását - bár ez a különböző hitelfajtáknál alaposan eltérő irányt jelentett.

Az idén februárban a svájci frankban denominált változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatfixálású fogyasztási hitelek átlagos évesített kamatlába 43 bázisponttal, 6,91 százalékra, átlagos teljes hiteldíjmutatója (THM) pedig ennél is nagyobb mértékben, 94 bázisponttal, 9,96 százalékra növekedett - tájékoztatott az MNB. (A jegybank a gépjármű-vásárlási hitelek adatait nem közli, mert kevés adatszolgáltató adata áll rendelkezésére, és nem gyűjt adatokat a svájci frankban denominált egyéb, például áruvásárlási, fogyasztási hitelekről sem.)

Azt viszont, hogy a bankok még mindig erős versenyterepnek tekintik a lakáshitelezést, jól jelzi: a svájci frank alapon nyújtott lakáscélú hitelek feltételei gyakorlatilag egyáltalán nem változtak. Az átlagos évesített kamatláb 4,48 százalékot tett ki, ami mindössze öt bázispontos drágulás, az átlagos hitelköltség-mutató 6,74 százalékos szintje viszont három bázisponttal egyenesen csekélyebb a januárinál.

Nem ilyen kedvező azonban a helyzet az általában lakáscélra felvett, de a nyilvántartás szerint szabad felhasználású jelzáloghiteleknél. A változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatfixálású, svájci frankban denominált szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hiteldíjmutatója 42 bázisponttal, 7,77 százalékra nőtt.

A svájcifrank-alapú fogyasztási hitelek új szerződéseinek értéke az előző három hónapra jellemző folyamatos csökkenés után februárban 3,3 milliárd forinttal, 66,4 milliárd forintra növekedett. A svájci frankban denominált lakáscélú hitelek új szerződéseinek értéke 50,8 milliárd forintot tett ki, ami az elmúlt két hónapban megfigyelhető csökkenés után ismét csökkent, 2,8 milliárd forinttal volt alacsonyabb az előző havi értéknél.