Ezeknek vélhetően súlyos költségvetési vonzata lenne, hiszen a szakszervezetek a napi fogyasztási cikkek jelentős részén kívül a tömegközlekedést, valamint a háztartásienergia-szolgáltatást is az öt százalékos áfakörbe sorolnák át. A Napi Gazdaságnak korábban nyilatkozó adószakértő szerint a földgáz áfájának 19-20 százalékra való emelkedését inkább a kompenzációs rendszer révén orvosolnák. Palkovics azonban úgy véli, hogy a kompenzáció ma sem követi megfelelően a földgáz drágulását.
Viták és lobbi
Heves vita várható továbbá az adókedvezményekről is. Eddig a lakásvásárlásra igényelhető szja-kedvezmények megszüntetése vetődött fel a reformbizottság munkaanyagában, a szakszervezetek szerint csak abban az esetben számolhatók fel a kedvezmények, ha a hátrányok mellett a munkavállalók az áldozatok előnyeit is érzékelik majd. A munkaanyag szerint az iparűzési adóból származó bevételek pótlására kidolgozott rendszer mindaddig támogatható, amíg nem jár tehernövekedéssel a munkavállalók számára, így az szja-forrásmegosztás átalakítása ellen nem emelne kifogást az érdekképviselet.
Palkovics összességében úgy véli, hogy komoly adóreformra csak az államháztartási reformot követően kerülhet sor, a jelenlegi keretek között - az ellátórendszerek alulfinanszírozottsága miatt - csak a terhek átcsoportosítása következhet, mégpedig a munkavállalók hátrányára, ha a regionális adóverseny logikájából indulunk ki.
Arra a kérdésre, hogy gyakorlatilag mekkora érdekérvényesítő képességgel bírnak a munkavállalók a reform előkészítése során, Palkovics azt válaszolta: nem erősek. A képviselő azonban hozzátette, hogy amennyiben széles rétegeket érintő kérdésről van szó, ez a lobbierő feljavítható, vagyis a szakszervezetek megvonhatják támogatásukat a jelenlegi kormányzó pártoktól a jövő tavasszal esedékes választásokon.