Most egy időre jó nagy összeg lett bankbetét helyett hosszú távú megtakarítási formákban lekötve - ez a Gyurcsány-csomag első pozítiv hatása a pénz- és tőkepiacokra, s remélhetőleg a makrogazdasági stabilizáción keresztül a háztartások megtakarításainak növekedése lesz a második - mondta az Indexnek Szalay-Berzeviczy Attila. A Budapesti Értéktőzsde elnöke a hazai intézményi befektetői találkozón úgy fogalmazott: az egyéni felelősség és az öngondoskodás irányába hat, ha az emberek átgondolják, milyen megtakarítási formákat válasszanak, és reméli, hogy "a Gyurcsány-féle befektetési láz" nem ér véget szeptember 1-jével.
Ugyancsak a szemléletbeli változások hatásának jelentőségét emelte ki a tőzsde volt elnöke, a Concorde Értékpapír Rt. vezérigazgatója. Jaksity György a tanácskozáson kijelentette: amikor a miniszterelnök a csomag bejelentésekor úgy fogalmazott, "nem fog fájni", még nem gondolták, hogy a befektetési alapoknak ennyire jó lesz. A betétekből a hosszú távú megtakarítási eszközökbe átvitt pénzekből az alapkezelői díjakon keresztül a cégek komoly, korábban nem kalkulált bevételhez jutnak - mondta már az Index kérdésére.
Szalay-Berzeviczy Attilához hasonlóan hangsúlyozta, ma még nem lehet pontos adatokat mondani arról, mennyi pénzről is van szó, de a sajtóban megjelent becslések szerint 200 milliárd forintot mozgattak meg a kamatadó elől. Jaksity jelezte: az összeg néhány hét alatti beáramlása példátlan a magyar tőkepiac történetében. A nagyságrendet jelzi, hogy ma mintegy 2000 milliárd forintot kezelnek hazai befektetési alapok.
Jaksity György szerint az új pénz nagyobb része rövid távú pénzpiaci eszközökbe, kincstárjegyekbe vándorolt. Ennél ugyan örvendetesebb lenne, ha a részvénypiac irányába lett volna nagyobb nyitás, de a takarékbetétektől történt elfordulás így is nagy előrelépést jelent a megtakarításokról való gondolkodásmódban.