További Magyar cikkek
A középső áfakulcs módosítása 15-ről 20 százalékra a kormány számításai szerint 230 milliárd forintot hoz a büdzsének az idén és jövőre, azaz a tízmillió állampolgárnak fejenként 23 ezer forintját viszi el a döntés, amely, mint emlékezetes, nem született meg könnyen: az első bejelentések után a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén engedni látszott a szakszervezetek kérésének, hogy mindkét kulcs emelésével 17, illetve 23 százalékos legyen az áfa, majd a koalíciós vita nyomán maradt az eredeti javaslat.
Hogyan drágul a kosár?
A szakszervezetek azért szerették volna mindkét kulcs emelését, mert a 15 százalékos körbe tartozó termékek, egyebek között az élelmiszerek (a 15 százalékos termékek körét részletesen itt, az APEH honlapján tekintheti meg), az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők fogyasztásában magasabb arányt képviselnek. Azaz ha ez a kulcs kevésbé emelkedik, az ő fogyasztói kosaruk kevésbé drágul.
15-20 százalékos áremelkedés várható.
Az öt százalékpontos adóemelés közvetlenül azonban így is "csak" annyit jelentene, hogy az adott termék 4,3 százalékkal többe kerül majd (egy száz forintos nettó árú termék 115 helyett 120 forintba), de az egyes ágazatokban ennél lényegesen nagyobb mértékű emelésre számítanak, az egyéb költségek párhuzamos emelkedése miatt.
Magasabb lesz a rezsiszámla
Drágul - átlagosan 12 százalékkal - az áram, és átlagosan 30 százalékkal fizetünk többet a gázért - az ipari fogyasztók mindkét esetben az átlag feletti emelésre számíthatnak. Az előállítási költségeket az emelkedő járulékterhek és társasági adó is növeli, visszatérően áremelésre ösztönöz az utóbbi hetekben már éppen csökkenő, de így is a vártnál jóval magasabb benzinár is (a taxisok ugyancsak szeptembertől készülnek emelésre). Ennek megfelelően több szakmai érdekképviselet, egyebek között a pékek és a vágóállat terméktanácsi is jelezte: az ősztől jelentős, a kenyér esetében 15-20 százalékos, a disznóhús esetében 10 százalékos áremelkedés várható.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
