Tavaly 335 ezer hektoliter ipari szesz fogyott a magyar piacon, amelyből a két nagy gyártó, a Hungrana Kft. és a Győri Szesz Rt. 325 ezer hektolitert állított elő. A maradék 10 ezer hektoliter importból származott, írta a Napi Gazdaság.
Sipos Domokos, a Hungrana ügyvezető igazgatója szerint a múlt év számukra inkább stagnálást jelentett. Problémaként említette, hogy az uniós csatlakozás előtt erőteljes importvédelmet kapott a magyar ipar. A védelem a csatlakozással megszűnt, így az olasz, francia, illetve a denaturált szesz esetében a görög anyagok akadálytalanul érkezhetnek az országba.
Az ipariszesz-gyártás uniós követelménye szerint ott kell megfelelni a jogszabályoknak, ahol az anyagot gyártják. Emiatt a magyar ipar némi versenyhátrányban van, ugyanis a jogszabályok itthon szigorúbbak, mint az EU más országaiban. Sipos szerint a denaturált szeszek esetében jó lenne, ha a magyar jogszabályok harmonizálnának az unióssal.
A magyar denaturálás szabályai ugyanis nem teszik lehetővé olyan anyagok előállítását, amelyeket a nagy alapanyag-felvevők igényelnek. Korábban lehetősége volt a nyomdáknak, a festékgyártóknak, hogy az itthon megvásárolt ipari szeszt saját receptúra alapján denaturálják, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) felügyelete alatt.
Így a vásárolt ipari szesz jövedékiadó-mentessé vált. Ám 2002-ben megváltoztak a szabályok és a korábbi 320 helyett immár csak két előállítót, a két ipariszesz-termelő vállalatot kell ellenőriznie a vámhatóságnak.
A jogszabályi környezet változása miatt egyébként több festékgyártót is jövedékiadó-fizetésre köteleztek, ám a behajtásra végül nem került sor. A szigorú szabályok következtében hozatja néhány festékgyártó Görögországból a terméket.
Ez egyelőre nem okoz komolyabb gondot a magyar gyártóknak, ám a jövőben csökkenhet a denaturált szesz piacán a részesedésük. Az ipariszesz-piac 40 százalékát különben a denaturált anyagok teszik ki.