További Magyar cikkek
A kormányváltás utáni bizonytalanság nyomán azonban a HKG alig kapott hitelt, s jelentős veszteséget is elszenvedett. A HKG-tulajdonos Herceghalmi Gazdász Rt.-nek a Talentis programhoz kapcsolódó egyik cég adott végül kölcsönt, biztosítékul részvényeket ajánlottak fel - mondta el Takács Ernő, a Talentis programigazgatója.
Kölcsönért részvényt
Mivel a cég nem tudta visszafizetni a hitelt, a részvények a Talentis magánbefektetőihez kerültek. A Zsámbéki-medence 13 települését tömörítő kistérségi társulás, a Zsámbért ugyanakkor belépett a Talentis megvalósítására létrehozott Zsámbéki-medence Térségfejlesztési Kht.-ba. A kht. későbbi közgyűlésén a magánbefektetők felajánlották a részvények tíz százalékát az önkormányzati szövetségnek.
A közgyűlés döntése alapján a magánbefektetők és az önkormányzatok együtt hozzájutottak a HKG Rt. által megművelt állami földek ötven évre szóló bérleti jogához is. A tulajdonszerzési ügylet részeként a Talentis program keretében vállalták, hogy ötszáz hektár földvagyont tulajdonba adnak a térségfejlesztési kht.-nek, a fentiek szerint ezen terület birtokba adása meg is történt.
Egyetemváros és technológiai park, jobbára magánerőből
A Talentis regionális térségfejlesztési program célja az, hogy a következő húsz év alatt csaknem háromszáz projekt révén, egyebek között egyetemváros, innovációs központ és technológiai park felépítésével az első közép-európai tudásvölgy a Zsámbéki-medencében. A beruházást 75-80 százalékban magántőkéből, 20-25 százalékban EU-s és nemzeti támogatásból kellene finanszírozni.
A HKG Rt. többségi tulajdonának megszerzése - amelynek további működési feltételeit már biztosították - azért vált szükségessé, mert a Talentis program megvalósításának egyik fontos feltétele, hogy a beruházás magántulajdonban lévő földeken induljon meg. A projektekben érdekelt magánbefektetők és pénzintézetek ugyanis a szükséges befektetések és hitelek fedezeteként nem tudnak elfogadni állami tulajdont.
Tudásprogram földcserével
A Talentis ezért javasolta, hogy a Zsámbéki-medencében lévő csaknem négyezer hektáros, jelenleg állami tulajdonú földet cseréljék ki a programban érdekelt befektetők tulajdonában lévő csaknem ötezer hektár, természetvédelmi oltalom alatt álló földre, vizes élőhelyre, árvízi területekre. A Nemzeti Földalapról szóló törvény erre lehetőséget ad - hangsúlyozta Takács Ernő
A földcsereügylethez a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a környezetvédelmi tárca már hozzájárult, mivel azonban százmillió forint feletti értékről volt szó, jóvá kellett volna hagynia Stumpf István kancelláriaminiszternek is. Utóbbira a kormányváltás miatt már nem jutott idő, az ügy pedig azóta alig-alig haladt előre. Az állam által kijelölt értékbecslő szerint a földcsere értékarányos.
A Talentis program alapítói nem akarnak késlekedni a beruházásokkal, ezért is alakult kedvezően a HKG Rt. többségi tulajdonának megszerzése, amellyel újabb lendületet kaphat az első közép-európai innovációs övezet létrehozása Magyarországon. Kenyeres Sándor, a Talentis alapítója úgy fogalmazott, hogy a programot - amely élvezi a kormány és a Magyar Tudományos Akadémia támogatását - még a földcseréről való döntés előtt el kell indítani.
Húsz év, 12 milliárd euró
A következő 20 év során csaknem 12 milliárd euró értékű beruházás valósulna meg itt. Az ötvenezer munkahelyet létrehozó fejlesztés Magyarország és Közép-Európa vezető régiójává avathatná a Zsámbéki-medencét. A Talentis központi projektjei nemcsak országosan, hanem helyben is hatalmas tudástőkét generálnának.
Ez lehetőséget teremtene az ott élőknek arra, hogy részesei legyenek a tudásvezérelt gazdasági fejlődésnek. A Zsámbéki-medence térségének fejlesztései "svájci színvonalú életkörülményeket teremtenének" az itt élő és dolgozó emberek számára - hangsúlyozta Takács Ernő.
A befektetők ötmilliárd forintot gyűjtöttek össze
A programban érdekelt magánbefektetők 5 milliárd forintot biztosítottak saját forrásaikból a projekt elindítására. Érthető törekvés, hogy valamikor vissza is szeretnék nyerni befektetésüket egy olyan beruházási program nyomán, amely szakértők szerint két százalékkal járulna hozzá a GDP növekedéséhez. Az állam pedig emellett négyszeresen kapná vissza azokat a forrásokat, amelyeket erre szán.