A büfében is kutat az APEH

2006.02.10. 08:35
Nem csak az ekhósok problémája a színlelt szerződés. Jóval nagyobb a baj, a nagy cégek is lépéskényszerbe kerültek a június végén lejáró szankcionálási moratórium közeledte miatt, írta pénteki összeállításában a Napi Gazdaság.
A gazdasági lap által megkérdezett szakemberek úgy látják, az ekhóra jogosultak csak szűkebb részét tehetik ki a színlelt szerződésekkel küzdő vállalkozásoknak. Lényegében minden, ügynök- vagy kiszállásos szervizhálózatot működtető vállalatnak, cégcsoportnak érdemes alaposabban elmélyedni a paragrafusokban.

Például az alá-fölé rendeltségi viszony bizonyíthatóan fennállhat ezeknél a hálózatoknál. Ha nem lépnek, kellemetlen meglepetések érhetik a vezetést, amikor megszállják a céget az adóhivatal revizorai és a munkaügyi ellenőrök. A jövőben egyre nagyobb lesz az esély arra, hogy a két szerv emberei egyszerre kopogjanak a vállalat ajtaján.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a minap jelentette be, hogy az ellenőrző hatóságok összehangolják tevékenységüket. László Csaba, a KPMG tanácsadó cég adópartnere, volt pénzügyminiszter szerint nem fillérekről van szó: a revizorok több tíz milliárd forintot is besöpörhetnének a színlelt szerződéseket alkalmazó cégektől.

A Napi Gazdaság körkérdése alapján úgy tűnik, hogy sok, mégpedig nem is elhanyagolható méretű vállalatnál éltek a vállalkozási szerződés mögé bújtatott munkaviszony jellegű foglalkoztatással, s ezek - mióta véglegessé vált, hogy ez év közepétől vége a "kegyelmi állapotnak" - egyre-másra keresik fel a tanácsadó cégeket.

A lap úgy tudja, hogy az elmúlt hónapokban csitult valamelyest az intenzitás, aminek a fő okát a közelgő választásokban látják a szakemberek. A szakértők szerint nem érdemes várni az utolsó pillanatig, mert például egy vállalkozói szerződéshez 30 napos felmondási idő tartozik, vagyis június elején már késő lehet elindítani a folyamatot - már ha a két fél nem állapodik meg másban, amire azért könnyen "rávehető" a megbízott.

Lényegesnek tartják, hogy a választott foglalkoztatási jogviszonyt nem elég papíron lefektetni, hanem a foglalkoztatás körülményeit annak megfelelően kell kialakítani. Ha például vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján látják el a tevékenységet, akkor a magától értetődő dolgokon (folyamatos rendelkezésre állás, vagyis azok az elsődleges jegyek, amelyek önmagukban is elegendők a színlelt szerződés lebuktatására) túl olyan apróságokra is figyelni kell, hogy a munkát elvégző személyes tárgyai se legyenek fellelhetők a munkavégzés helyén.

Egy családi fotó is elég alapot szolgáltathat az adóellenőrnek, hogy mélyebb kutakodásra szánja el magát a cégnél. Szakértők szerint a céges e-mail-listán való szereplés, a névtábla az irodaajtón mind-mind munkaviszonyra utalhat. A másik ilyen fontos szempont, hogy minden szerződést, ügyet egyedileg vizsgálnak és bírálnak el az ellenőrök.

Így két, hasonló tevékenységet végző személy esetében sem feltétlenül jutnak ugyanarra a következtetésre. Lényeges lehet például, hogy a megbízott vállalkozásának származik-e máshonnan is bevétele. Védhetőbbnek tartják a szakemberek a társas vállalkozások (bt.-k, kft.-k) megbízását, szemben az egyéni vállalkozókkal, előbbinél ugyanis feltételezhető, hogy munkamegosztásban látják el a megbízást, vagyis nem egy személyhez köthető a feladat ellátása. Ezért sem lehet univerzális megoldást ajánlani a cégeknek, minden egyes feladatot ellátó személy esetén meg kell vizsgálni a tevékenység jellegét.

Amennyiben egy szerződés több ponton is vitatható a jogviszony formájának és tartalmának egyezősége szempontjából, mindenképpen célszerű élni az adóamnesztia adta lehetőséggel, véli Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere. Erre két lehetőséget biztosít az amnesztiarendelet, nevezetesen a jogviszony átalakítását, illetve annak megszüntetését.

Míg az előbbi esetben a kétes megbízási vagy vállalkozói szerződést munkaszerződéssé célszerű alakítani a munkavállaló bejelentésével együtt, az utóbbi esetben a megoldást a kérdéses szerződés felbontása, és új, a jogszabályoknak, a foglalkoztatási szempontoknak és a felek szándékának megfelelő megbízási vagy vállalkozási szerződés megkötése jelentheti.

Erdős szerint mindkét esetben be kell jelenteni a lépést az adóhatóságnak ahhoz, hogy a cég az amnesztiát igénybe vehesse. Ez vélhetőleg nem vonja automatikusan maga után a hatósági ellenőrzést, az APEH inkább a soron következő rendes vizsgálatkor szentelhet figyelmet a bejelentett szerződéseknek.

Amennyiben egy cég a kétes szerződések munkaszerződéssé való átalakítása mellett dönt, csak a hatályos adótörvények által megengedett adóoptimalizációs eszközöket használhatja, s ez esetben az érintett magánszemély pénzbeli munkabére valószínűleg csökken az egyéb jövedelemelemek javára, mondta a gazdasági lapnak Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere.

Ilyenek lehetnek a hosszú távú motivációs programok, mint például az elismert munkavállalói részvényjuttatási program. Ez ugyan hosszú távú személyzeti és üzletpolitikát feltételez, azonban szinte minden pozícióban alkalmazható. Ilyen programban adómentesen évente 500 ezer forint juttatható. A cafeteria adta lehetőségeket - vagyis az adómentesen adható természetbeni juttatásokat - is célszerű kihasználni, aminek a korlátja idén 400 ezer forint.

Az adórevizorok már nem elégednek meg a szerződések átböngészésével, jogosultságuk van minden papír áttekintésére, s valamennyi, a céggel összefüggésbe hozható személy kikérdezésére. Egyik forrásunk szerint nem egyedi eset, hogy az adóellenőr a vállalat büféjében, elvegyülve a dolgozók között szerez információkat, és elég egy elejtett szó (például a szabadságról vagy a "főnökről"), amelyik munkaviszonyra utal, máris szimatot foghat.