Átalányadó?
Ennek nem mond ellent Draskovics Tibor pénzügyminiszter múlt heti nyilatkozata sem. Szerinte a 2005-ös költségvetés összeállítása kapcsán a kormány elindítja adócsökkentési elképzeléseit, amelyek célja a bérekre rakódó terhek mérséklése. A terv az, hogy csökkentsék a személyi jövedelemadó terheit, amit esetleg a sávok széthúzásával, illetve a kulcsok mérséklésével lehet elérni. Része az elgondolásnak az is, hogy "az egész szja-rendszer igazságosabb legyen" - ez a kedvezmények újragondolását, esetleg jövedelemhatárhoz kötését jelentheti.
Szabó Lajos, az MSZP képviselője szerint sem szerencsés, hogy az átlagjövedelem a legmagasabb adókulcsba csúszik. Az MSZP a foglalkoztatás bővítését, a versenyképesség javítását és a szociális egyenlőtlenségek mérséklését tartja az adórendszer átalakításában központi kérdésnek - fejtette ki a közelmúltban megrendezett négypárti adóvitában. A nagyobbik kormánypárt nyilvánosan egyelőre nem reagált az SZDSZ felvetésére, amely egyfajta átalányjellegű személyi jövedelemadózást is engedne. Az elképzelés szerint azok, akik lemondanának a kedvezmények igénybevételéről, 30 százalékos, egyetlen adókulccsal is elintézhetnék szja-kötelezettségüket.
Varga Mihály (Fidesz) szerint a személyi jövedelemadó-tábla három-, esetleg kétkulcsos lehet. Álláspontja szerint a jövedelmi típusú adók felől a fogyasztási típusúak felé kellene elmozdulni. Az MDF továbbra is fontosnak tartja a három adókulcs megtartását, és elleneznék az egykulcsos adórendszer kialakítását. A jelenlegi másfél millió helyett 4-5 millió forintnál kellene bevezetni a legmagasabb kulcsot, ami 40 százalék lehetne; míg a középső adókulcsot 16-17 százalékban lenne helyes meghatározni - vélik.