A hatóság munkatársai nemcsak a sajtótermékeket és a plakátokat figyelik, vizsgálják a hirdetési újságokat, az utcán található szórólapokat és az internetet is. Juhász szerint a feketegazdaság nem elhanyagolható része jelenik meg ezeken a fórumokon, ahol jellemzően egyértelmű tartalommal teszik közzé a kínált szolgáltatásról, árucikkről szóló információkat. Ezek alapján többnyire meglepetésszerűen lépnek fel a revizorok, például vásárlóként jelentkeznek, megbeszélnek egy találkozót a hirdetővel, majd az adózó egyéb "üzleti eszközeit" is megvizsgálják.
Gyanús lehet, ha huzamos ideig aránytalanul magas, 50-70 százalékos kedvezménnyel hirdetnek bizonyos árucikkeket, de több számlagyárat is lebuktattak már hirdetés alapján a hatóság revizorai. Információink szerint a hirdetési újságokban vagy az interneten nem éppen profizmusukról híres számlagyártók reklámozzák "problémamegoldó" tevékenységüket. Ilyen eszközökkel tehát leginkább azokat a bűnelkövetőket lehet elkapni, akik hamisított bélyegzővel számlatömböket töltenek ki, és a fiktív, le nem könyvelt számlákat 10-15 százalékos áron értékesítik, s az esetek nagy részében gyorsan el is tűnnek.
A nagy pénzek a "jól szervezett" fiktív számlázás mögött rejlenek, ahol olyan tevékenységről állítanak ki számlát, amely - akár mintadarabok bemutatásával - a hatóság előtt bizonyíthatóan megvalósulhatott volna, s a lekönyvelt számla másodpéldányai is megtalálhatók egy legálisan működő vállalkozás kimenő számlái között, ráadásul banki tranzakció is követi a műveletet. Ilyen esetekben jellemzően az áfát nyeri a számla kibocsátója, ami egyben azt jelenti, hogy az idei forgalmiadó-csökkentéssel kevésbé számít jó üzletnek a fiktív számlázás.