Miért jobb a Piros Mogyorósnak külföldön?

Szakértők szerint a fellendülőben lévő világgazdaság automatikusan átstrukturálja a tőkemozgások irányát, hazánk pedig továbbra is őrzi tőkevonzó képességét a magas képzettséget igénylő ágazatokban. Magyarország tőkevonzó képessége egyáltalán nem csökkent olyan drámai mértékben és módon, mint ahogyan az a napi híradások alapján kirajzolódik - állítja Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. igazgatója, hozzátéve, hogy a magyar gazdaság egyáltalán nem értékelődött le a nemzetközi tőkeáramlásban, csak a hangsúlyok helyeződtek át.

Jobb ott a csokinak

Az aggasztó jelek közt emlegetik sokan, hogy a PSA Peugeot-Citroën tavaly év végén Szlovákiát választotta hétszázmillió eurós befektetéséhez, míg a dél-koreai Hyundai Szlovákia és Lengyelország között dönt majd, melyik országban építse fel 1,1 milliárd eurós autógyárát. Ugyanakkor az amerikai érdekeltségű Kraft Foods Inc. magyarországi termelésének jelentős részét Pozsony környékére telepíti. A jelenséget kommentálva Spányik Péter, az ITD Hungary (Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Külügyminisztérium háttérintézménye) vezérigazgató-helyettese elismeri, hogy Szlovákia több területen is kedvezőbb feltételeket kínál a külföldi befektetőknek, mint Magyarország. Így egyebek mellett Szlovákiában január elsejétől eltörölték az osztalékadót, és hazánkkal ellentétben ott helyi iparűzési adó sem terheli a cégeket.

Kevés a munkás

Ráadásul északi szomszédunk óriási szabad, szakképzett munkaerő-tartalékkal bír, az ország átlagos munkanélküliségi rátája jelenleg 17 százalékos, míg hazánkban ugyanez hat százalék. A munkabérekben is nagy különbségek vannak. A szlovákiai minimálbér csupán 140 euró (37 ezer forint), Magyarországon valamivel több mint kétszáz. Egy szakmunkás éves átlagköltsége Szlovákiában 6500 euró, hazánkban ugyanez 7900-at tesz ki. A szomszédos országban a munkanélküliek nagy része a nehéziparhoz, illetve a fémmegmunkáláshoz kötődik, hazánkban csak egyes országrészekben található ilyen végzettségű szabad munkaerő. Egy autóalkatrész-gyártónak például egyszerre legalább három-négyezer jól képzett munkaerőre van szüksége, amit Magyarországon nem biztos, hogy megtalál - hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes.

Az ITD Hungary leginkább a szolgáltató-, illetve logisztikai központok, valamint kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek letelepedését ösztönzi. Hegedűs Miklós ugyanakkor úgy látja, hogy a magas képzettséget igénylő ágazatokban továbbra is megőrizhetjük tőkevonzó képességünket, csupán a kilencvenes évek közepén megszerzett privilegizált helyzetünkről kell lemondani. El kell fogadnunk, fogalmazott, hogy a később induló közép-európai országok beértek minket. A szakember szerint ugyanakkor egyértelműbb és határozottabb pénzügyi és gazdaságpolitikával Magyarország ismét visszanyerheti korábbi tőkevonzó képességét.

Elhagyott csehek

Nemcsak Magyarországot aggasztja egyébként a cégek elvándorlása, de Cseh- és Németország is hasonló gondokkal küzd. A cseh pénzügyi vezetés már a tavalyi év végén amiatt aggódott, hogy a január elsejével bevezetett egységes szlovákiai áfarendelkezések után csökkenhet a cseh telephelyek vonzereje, és tömegesen költöznek majd át délkeleti szomszédjához a vállalatok. A félelmek beigazolódni látszanak, hiszen Morvaországban már ma minden második vállalat Szlovákiában is működtet leánycéget. A cseh befektetési ügynökség igazgatója ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy egy országot nemcsak a kedvező adókörnyezet teheti vonzóvá a befektetők szemében, hanem a munkaerő költsége és szakképzettsége is.

Az unió államai közül elsősorban Németország tart attól, hogy az újonnan csatlakozó országok alacsony vállalati adókulcsaikkal elcsábítják beruházóikat. A német félelmek nem tűnnek alaptalannak: már eddig is több autógyártó választott kelet-közép-európai helyszínt, ami viszont a leginkább aggasztja a németeket, hogy a májusi bővítést követően egyre több kutató-fejlesztő központ vándorolhat keletre.