Ida
6 °C
9 °C

Hat sztrádát átadnak, hatot elkezdenek

2007.12.19. 16:55
Az idei négy után jövőre hat autópálya-szakaszt helyeznek forgalomba, derült ki a Nemzeti Infrasrtuktúrafejlesztő Zrt. évzáró sajtótájékoztatóján. Jövőre az M0-s és az M7-es két-két szakaszát, a szlovén határig vezető M70-est és a fővárosi M6-os szakaszt adják át. Az M6-os továbbépítését is elkezdik, augusztusra dől el, ki építkezhet Dunaújváros és Szekszárd között. Reményik Kálmán vezérigazgató közölte: az idei 270 milliárd után jövőre az üzleti terv szerint 391 milliárd forintot fognak költeni.

Ha a jelenlegi tervek nem szenvednek akadályoztatást, 2010-re elkészül Budapest és Pécs között az M6-os autópálya, fogalmazott Reményik Kálmán. Bár azt még nem tudni, az autópálya Dunaújváros és Szekszárd közötti szakaszát ki építi – a koncessziós eljárás információink szerint csak jövő augusztusra zárul le –, biztosnak tűnik, hogy azon a szakaszon is elkezdődik jövő év őszén az építkezés.

Tovább dübörög a sztrádaprogram

Emellett ott van a 2008-as programban az M6-os problémás és költséges, alagutakkal és völgyhidakkal tuningolt – így nehezebben megépíthető – szakasza, a Szekszárd és Bóly közötti 49 kilométer, valamint az M60-as Bólytól Pécsre vezető 30 kilométeres szakasza. A ppp-ben épülő M6-osnak és M60-asnak ezt a két szakaszát, mint ismeretes, a Strabag vezette konzorcium építheti és üzemeltetheti, jelenértéken számolva mintegy 266 milliárd forintért.

Ugyancsak 2008-ban indul a 12 kilométer hosszú M31-es – az M0-s gödöllői átkötése – építése, amit 2009-ben kell befejezni, és szintén elkezdik jövőre az M0-s déli szektorának 2x3 sávosra szélesítését, valamint a meglévő pálya felújítását. Kezdődik az M43-as Szeged-Makó szakaszának építése is (a Makó és országhatár közötti részt várhatóan 2009-ben kezdik építeni).

Négy nagyobb beruházás előkészítés alatt áll, ezek egy kivételével dunántúliak. Az egy kivétel az M9-esnek az 51. és 54. főutak közötti szakasza, a NIF tervei szerint ennek az építése is elkezdődhet 2008 utolsó negyedévében. Szintén előkészítés alatt van a 8-as főút körmendi elkerülő szakaszának, valamint az M85-ös két szakaszának, a Pereszteg-Sopron kelet és a Sopron kelet-országhatár közöttinek az építése.

Szinte kész az M7-es

A NIF idén 270 milliárd forintot költött infrastruktúra-fejlesztésre, ebből 205 milliárd ment el gyorsforgalmi utakra, a többi 65 milliárd vasúti és közúti beruházásokra. A 2008-as üzleti tervben az összes tevékenységre (sztráda-, közút- és vasútépítés) 391 milliárd forint szerepel.

Jövőre öt, jelenleg épülő autópálya-szakaszt fognak átadni. Ezek hossza 77,5 kilométer, és összesen 194,3 milliárd forintba kerülnek. Elkészül az M0-s keleti szektora – ezt eredetileg ez év végéig kellett volna befejezni –, és az északi, Duna-hidas, amelyet az eredeti határidőhöz képest várhatóan nyolc hónapos csúszással készítenek el.

Ugyancsak jövőre lehet meg az M6-os M0-s és érdi tető közötti szakasza – amelyet a legelső tervek szerint még 2006-ban kellett volna forgalomba helyezni –, továbbá megépül az M70-es Tornyiszentmiklós és szlovén határ közötti szakasza, valamint a Mura-híd az M7-esen. Mivel az M7-esnek jövőre várhatóan átadják a Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti szakaszát is, 2008-ban lényegében elkészül a horvát határhoz vezető autópálya.

Hatvan közúti beruházás indul

A NIF a gyorsforgalmiút-hálózat fejlesztése mellett számos közútfejlesztési programot is indít. Hatvan uniós forrásból finanszírozott beruházás kezdődik, köztük a 26-os főút négynyomúsítása, előzési sávok kialakítása a 21-es főúton, valamint a 31-es főút jászberényi elkerülőjének megépítése.

A NIF tájékoztatása szerint jövőre elkészül a 81-es főút győri, keleti elkerülője, a 86-os főút váti elkerülője, a 21-es salgótarjáni tehermentesítője, valamint egy körforgalmi csomópont a 44-es főút békéscsabai elkerülőjén. Ugyancsak 2008-ban várható Gyöngyös északnyugati elkerülőjének, valamint több veszélyes csomópont átépítésének a befejezése.

Arccal a vasút felé

A vasútfejlesztési program öt nagyobb beruházása érhet véget jövőre. Várhatóan átadják az átépített győri vasútállomást, a Bagod-Zalaegerszeg-delta vágányok közötti elkerülő nyomvonalat. Ugyancsak 2008-ban esedékes Kelenföld-Hegyeshalom között az úgynevezett Európai Vonatbefolyásoló Rendszer 1-es szintjének üzembe helyezése, a Ferencváros-Vecsés szakasz átépítése, valamint a Szajol-Tiszatenyő-Mezőtúr vonalszakasz átépítése.

Négy nagyobb vasúti beruházás is indul. Megkezdik a pilisi vasútállomás átépítését, a Hódos-Zalaegerszeg-Boba vonalszakaszon az egyvágányú vasútvonal villamosítását, az Ukk-Boba vonalszakasz átépítését. A Budapest-Székesfehérvár vasútvonal fejlesztéséről még nincs kormánydöntés, mondta Reményik Kálmán.

Túl sok botrány, korrupciós ügyek

A sajtótájékoztatón ismertették annak a Marketing Centrum által készített felmérésnek az eredményét is, amelyet a NIF idén készíttetett tevékenységének lakossági megítéléséről ezerfős, reprezentatív mintán. Ebből kiderült, hogy a legismertebb kivitelező a Strabag, és az, hogy a magyarok nagy többsége szerint "az autópálya-építések körül állandóan korrupciós ügyek vannak", és "Magyarországon túl drágák az autópályák".

Szintén a válaszadók nagy többsége mondta, hogy "túl sok botrány árnyékolja be a sztrádaépítéseket", valamint azt, hogy "az autópályák nyomvonalát a politikai lobbik határozzák meg". A válaszadók nagy többsége szerint minden autópályát ki kell építeni az országhatárig, és egyetértettek azzal is, hogy Magyarország versenyképességét jelentősen növelik az autópálya-építések.

Az emberek többsége szerint az autópályák lassan épülnek: a válaszadók 60-65 százaléka szerint a gyorsúthálózat fejlődött, de nem eleget, míg 25-30 százalék egyáltalán nem lát fejlődést. A megkérdezettek 42 százaléka úgy érzi, a sztrádák túl lassan épülnek; igaz, 13 százaléka viszont úgy, hogy túl gyorsan, kapkodva (Reményik Kálmán megjegyezte, a NIF is ezen az állásponton van).

Kritikusak vagyunk, de tájékozatlanok

A vezérigazgató hozzátette, hogy a véleményeket jelentősen árnyalja az emberek tájékozatlansága: a magyar autópálya-hálózat hosszára vonatkozó kérdésre a válaszok 200 és 7000 km között szóródtak; a felnőtt magyar lakosság mindössze 6 százaléka tudta, hogy jelenleg nagyjából 1000 kilométernyi autópályánk és gyorsforgalmi utunk van. A megkérdezettek 2 százaléka szerint az utóbbi öt évben nem épült autópálya, és csak 3 százalék tudta a nagyjából 500 kilométernyi növekedést - idézte a felmérés adatait a vezérigazgató.

A felmérés szerint a sztrádaépítések árait is kifogásolja az emberek többsége, holott arról sincsenek pontos adatai. A válaszadók 60 százaléka úgy véli, a piaci áraknál drágábban építünk, 19 százalék nem tudott dönteni, és mindössze 21 százalék gondolja azt, hogy az árak a piaci árakkal megegyezőek.

Tízmilliárdos kilométerár

Mindeközben a kilométerenkénti autópálya-építési költségekről a válaszadók 39 százaléka azt mondta: az 100 millió forintnál kevesebb, 13 százaléka szerint 100 millió és 1 milliárd forint közötti, 45 százaléka szerint 10 milliárd forint fölötti a kilométerenkénti sztrádaköltség. Ugyanakkor, bármennyire is drágának tartjuk az építéseket, a megkérdezettek 60 százaléka a kicsivel drágább ajánlatot tevő magyar kivitelezőt részesítené előnyben a legolcsóbb ajánlatot tévő külföldivel szemben.

A túl magas költségek oka a válaszadók 20 százaléka szerint a korrupció, 18 százalék szerint az, hogy a pénzt ellopják, 14 százalék azt mondta, sok az alvállalkozó. Itt is voltak komoly tudásbeli gondok, a drágaság műszaki okai között említik például, hogy túl sok benzinkút és a pihenő, miközben több, idén átadott szakaszon egyáltalán nem létesült benzinkutas, komplex pihenőhely. A kartellezésért a válaszadóknak csak 80 százaléka hibáztatta a sztrádaépítő cégeket, ugyanakkor az állami cégeket és a NIF-et okolta több mint hatvan százalékuk.