Móric
14 °C
17 °C

A gazdaságnak nem igazán ártott a sztrájk

2008.04.18. 15:46
Nem lehet számszerűsíteni, legalábbis hosszabb kutatómunka nélkül a BKV sztrájkkal okozott károkat: nemzetgazdasági szinten azonban komoly veszteséggel nem kell számolni, más kérdés, hogy amennyiben a munkabeszüntetések rendszeressé válnának, azt már több szempontból is megérezné a gazdaság – mondták az Indexnek a konkrét számok hiányában nevük mellőzését kérő közlekedésgazdasági szakértők.

A reggeli fővárosi forgalom alapján is kijelenthető: sokan szabadsággal, vagy éppen otthoni munkavégzéssel készültek a pénteki, egész napos BKV-sztrájkra. Miközben még a taxisok is úgy számoltak korábban, hogy hiába a több megrendelés, ha a dugók miatt nem tudnak közlekedni, reggel és napközben hétvégi forgalom volt jellemző Budapest legtöbb pontján.

Ez egyben azt is jelenti: feltehető, hogy nem okozott különösebb kiesést a munkából a tömegközlekedés kiesése. Márpedig az egyik legjelentősebb, nemzetgazdasági szinten jelentkező veszteség éppen az lehetne, hogy az emberek, ahelyett, hogy dolgoznának, termelnének, a dugókban fecsérlik idejüket.

Pénteken azonban úgy tűnik, sokan szabadságot vettek ki: ez nem tekinthető veszteségnek, hiszen a szabadságkeret fix, csak az a kérdés, ki mikor használja fel azt. Veszteség persze másképpen is jelentkezhet: a hipermarketek már előre úgy kalkuláltak, hogy szokásos pénteki forgalmuk alaposan visszaeshet, hiszen a vásárlásokat aligha akarják az emberek tömegközlekedés nélkül vagy dugókban való várakozás után intézni. Péntek délután, a közlekedési helyzet alapján a hazamenők akár még be is térhetnek elintézni a vásárlásokat (ezért sem akarhattak napközben forgalmukról nyilatkozni a láncok), de ha mégsem tesznek így, az sem jelent igazi veszteséget: a sztrájk miatt a szükségleteink nem változnak, maximum egy nappal előbb vagy később vesszük meg amit kell.

Mindebből látszik: bár napi veszteség alighanem kimutatható, annak döntő részét valamilyen formában kompenzáljuk nemzetgazdasági szinten. Sőt, hangsúlyozta az Indexnek egy közlekedésgazdasági szakértő: miközben például a benzinkutasok, de az állami költségvetés is alighanem bukott azon, hogy kevesebb benzint, vagyis kevesebb jövedéki adót pöfékeltünk el a dugókban állva, a másik oldalon a környezetterhelés nyilván kimutatható csökkenésével hasznot jelent az országnak. Feltehetően vissza nem térülő veszteséget szenvedtek el azonban például a tömegközlekedési vonalakra építő kisboltok, büfék.

Biztosan eléri a százmillió forintot az a kár, amelyet a mai BKV-sztrájk okozott, de legfeljebb 1 milliárd forintra rúghat - mondták az Indexnek közlekedéstudományi szakértők az április 4-i, félnapos munkabeszüntetés után. A mostani helyzetben sem vállalkoztak pontos becslésre, de azt elképzelhetőnek tartották: hiába az egész napos kiesés, lehet, hogy az emberek felkészülésének köszönhetően a korábban is csak széles sávban belőtt kár még kisebb is volt, mint majd két hete.

A sztrájk okozta GDP-veszteség alighanem a statisztikában munkanaphatásként ismert jelenséggel fogható meg leginkább: ennek lényege, hogy meghatározott időszakokat, például negyedéveket érdemes egymással annak fényében is összevetni, hogy az adott három hónapban ténylegesen hány munkanap volt (az eltérés a hétvégéken túli ünnepnapokra is figyelemmel komolyabb is lehet). A tapasztalat azt mutatja: miután a legtöbb termelő cég rendelésre dolgozik, igazából a rendelésállomány, és nem a munkanapok száma határozza meg kibocsátásukat. Azaz, ha ki is esik egy nap, azt előbb-utóbb behozzák.