Business Talks '24
Üzleti konferencia
A túlóra, a túlmunka, a szakmai bizonytalanság, az időnyomás, a döntéskényszer, a megbecsülés hiánya ugyanúgy komoly pszichés megterhelést jelent a munkahelyeken, mint a zaj, a klíma, a légszennyezés. Többek között a stressz ezen kiváltó okainak csökkentéséről rendelkezik majd itthon is az uniós keretmegállapodás.
A hazai szakanyagot az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldala készítette elő, ám még hátravan, hogy az OÉT másik két oldala, a kormány és a munkaadói szervezetek is elfogadják azt. Cél, hogy a munkavállalónak rossz közérzetet, betegséget, a foglalkoztatónak többletköltséget (táppénz, a beteg dolgozó pótlása stb.) okozó stressz csökkenjen, nagyobb hangsúly kerüljön a megelőzésre.
A törekvés nem véletlen. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség számításai szerint az unióban évente több mint 41 millió dolgozót érint a munkahelyi stressz. Az ehhez kapcsolódó kiadások, valamint az ebből eredő üzleti károk mértéke becslések szerint meghaladja az országok GDP-jének egy százalékát.
A keretmegállapodás alapján a stressz következményeit többek között kommunikációs eszközökkel, a cég és a munkavállaló céljainak összehangolásával, vezetői támogatással, a felelősségi körök elkülönítésével, jobb munkaszervezéssel, a munkakörnyezet javításával lehet csökkenteni. Spanyolországban, Belgiumban például az országos ágazatközi kollektív egyezmény részét képezi a stresszmegállapodás. Bulgáriában és Szlovéniában pedig az országos érdekegyeztető tanács napirendjére tűzték, ahogy hamarosan nálunk is az OÉT tárgyalja az ügyet.
Itthon vita várható majd az úgynevezett stressztörvénnyel kapcsolatban, mivel az unió nem rendelkezik arról, hogy a keretmegállapodás jogilag kötelező (például jogszabály, kollektív szerződés) vagy nem kötelező (ajánlás, iránymutatás, magatartási vagy etikai kódex) módon legyen aláírva.
Míg a szakszervezetek egyértelműen a jól kontrollálható jogszabályba foglalás mellett vannak, addig Komoróczki István, az ÁFEOSZ titkára a lapnak jelezte: a munkaadói oldal képviselőjeként a keretmegállapodás és a téma jellegéből fakadóan elsősorban a jogilag nem kötelező megoldást támogatják. A szakember hozzátette: a stressz csökkentése azért is nagy kihívás a munkahelyeken, mert a versenyképesség megtartása, növelése során nehéz gátat szabni a fokozódó pszichés nyomásnak.
A szakszervezetek viszont épp azért adnának törvényi kereteket a stresszcsökkentésről szóló szakanyagnak, mert akkor a jogsértő munkaadók felelősségre vonhatók, szankcionálhatók lennének.
Business Talks '24
Üzleti konferencia