A túlóra, a túlmunka, a szakmai bizonytalanság, az időnyomás, a döntéskényszer, a megbecsülés hiánya ugyanúgy komoly pszichés megterhelést jelent a munkahelyeken, mint a zaj, a klíma, a légszennyezés. Többek között a stressz ezen kiváltó okainak csökkentéséről rendelkezik majd itthon is az uniós keretmegállapodás.
A hazai szakanyagot az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldala készítette elő, ám még hátravan, hogy az OÉT másik két oldala, a kormány és a munkaadói szervezetek is elfogadják azt. Cél, hogy a munkavállalónak rossz közérzetet, betegséget, a foglalkoztatónak többletköltséget (táppénz, a beteg dolgozó pótlása stb.) okozó stressz csökkenjen, nagyobb hangsúly kerüljön a megelőzésre.
41 millió európai szenved ettől
A törekvés nem véletlen. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség számításai szerint az unióban évente több mint 41 millió dolgozót érint a munkahelyi stressz. Az ehhez kapcsolódó kiadások, valamint az ebből eredő üzleti károk mértéke becslések szerint meghaladja az országok GDP-jének egy százalékát.
A keretmegállapodás alapján a stressz következményeit többek között kommunikációs eszközökkel, a cég és a munkavállaló céljainak összehangolásával, vezetői támogatással, a felelősségi körök elkülönítésével, jobb munkaszervezéssel, a munkakörnyezet javításával lehet csökkenteni. Spanyolországban, Belgiumban például az országos ágazatközi kollektív egyezmény részét képezi a stresszmegállapodás. Bulgáriában és Szlovéniában pedig az országos érdekegyeztető tanács napirendjére tűzték, ahogy hamarosan nálunk is az OÉT tárgyalja az ügyet.
A munkaadók a lazább jogszabályi formát akarják
Itthon vita várható majd az úgynevezett stressztörvénnyel kapcsolatban, mivel az unió nem rendelkezik arról, hogy a keretmegállapodás jogilag kötelező (például jogszabály, kollektív szerződés) vagy nem kötelező (ajánlás, iránymutatás, magatartási vagy etikai kódex) módon legyen aláírva.
Míg a szakszervezetek egyértelműen a jól kontrollálható jogszabályba foglalás mellett vannak, addig Komoróczki István, az ÁFEOSZ titkára a lapnak jelezte: a munkaadói oldal képviselőjeként a keretmegállapodás és a téma jellegéből fakadóan elsősorban a jogilag nem kötelező megoldást támogatják. A szakember hozzátette: a stressz csökkentése azért is nagy kihívás a munkahelyeken, mert a versenyképesség megtartása, növelése során nehéz gátat szabni a fokozódó pszichés nyomásnak.
A szakszervezetek viszont épp azért adnának törvényi kereteket a stresszcsökkentésről szóló szakanyagnak, mert akkor a jogsértő munkaadók felelősségre vonhatók, szankcionálhatók lennének.