Friderika
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Hiányos a magyar sztrájkjog

2008.02.06. 13:50
Magyarországon nincs előírás arra, hogy mit jelentene az elégséges vagy minimális szolgáltatás sztrájk idején: a nemzetközi ajánlások szerint közszolgáltatások esetében nem a vállalat, hanem a polgárok, azaz a jelenlegi vasutas sztrájk esetében az utasok igényéből kellene kiindulni. Ez akkor, amikor a naponta szokásos vontatoknak csak tizede indul, és azokról sem tudni, mikor, honnan, aligha teljesül. A sztrájktörvény módosítása szakértők szerint indokolt lenne, de az ehhez szükséges kétharmados politikai konszenzusra aligha van esély.

Bírósághoz fordult a MÁV, a vasút szerint ugyanis a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete visszaél a sztrájkjoggal. A MÁV felrója továbbá, hogy a VDSZSZ nem teljesíti a munka törvénykönyvében előírt együttműködési kötelezettségét, és megszegi a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.

A MÁV már korábban vitatta a VDSZSZ-sztrájk jogalapját, ugyanakkor az együttműködési kötelezettség megszegésének felrovásával a társaság nyilvánvalóan arra utal, hogy a munkabeszüntetés kezdete óta nem sikerült megállapodni az úgynevezett elégséges, azaz a sztrájk idején is biztosítandó szolgáltatásról. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy miközben a sztrájkban a MÁV szerint a dolgozók kevesebb, mint 15 százaléka vesz részt, lényegében országosan sikerült megbénítani a vasutat: hétfőn a szokásos 3000-3300 napi vonatpárnak csak a tizede-ötöde közlekedett az országban. (Pontos számokat semmilyen vonatkozásban nem ismerhetünk: a VDSZSZ szerint a vasúti forgalom tényleges lebonyolításában résztvevő dolgozók 75 százaléka sztrájkol. A vonatok számát tekintve is ellentmondásosak az információk.)

A bíróságnak öt napon belül kell első fokon döntést hoznia. Ha azonban az ítélet ellen bármelyik fél fellebbez, nincs újabb eljárási határidő a másodfokú döntés meghozatalára. Ez azonban csak az egyik hiányossága a hazai sztrájkjogi szabályozásnak.

Meg lehetne mondani, mi a minimum

Az elégséges szolgáltatás törvényi szabályozására ugyan van példa egyes országokban, az általános gyakorlat azonban a hazai megoldáshoz hasonlóan a felek, azaz a munkavállalói érdekképviselet és a munkaadó közötti megállapodásra bízza a kérdés rendezését – mondta el az Indexnek Iványi Judit. Az ELTE munkajogi tanszékének oktatója szerint azonban egyebek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO ajánlása is kitér arra: az elégséges szolgáltatás mértékének megállapításánál nem arra kell figyelemmel lenni, hogy ez a vállalat, vagy a munkavállalók szerint mit jelentene. Azt kell figyelembe venni, hogy az adott közszolgáltatást igénybe vevők ellátásához mi szükséges. (Az elégséges szolgáltatás kérdése a magyar szabályozás szerint eleve csak a közszolgáltatást nyújtó cégek esetében merül fel, a tömegközlekedési vállalatok, így a MÁV, ebbe a körbe tartoznak.)

Részlet a sztrájktörvényből

4. § (1) A sztrájk ideje alatt az ellenérdekű felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdés rendezésére, illetve kötelesek gondoskodni a személy- és vagyonvédelemről.

(2) Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ennek mértéke és feltételei a sztrájkot megelőző egyeztetés tárgyát képezik.

Ugyanakkor több ország szabályozási gyakorlata kitér arra az esetre is, mi történik akkor, ha – mint jelenleg a VDSZSZ és a MÁV között – nem tudnak megállapodásra jutni a felek: ilyenkor egy pártatlan harmadik félre, független intézményre kell bízni a döntést, ami lehet természetesen a bíróság is, vagy éppen egy békéltető testület.

A vita rendezésének módjára vonatkozó, elsősorban az eljárásra vonatkozó szabályok hiánya a magyar szabályozásból azért is szembeszökő, mert, mint Iványi Judit fogalmazott, Magyarországon még úgy tűnik hiányzik az a kultúra, sztrájkhagyomány, aminek szerves része az is, hogy mindkét fél tekintettel van a szolgáltatást igénybe vevőkre is.

A törvény a munkavállalót védi

Ha meghiúsíthatná a sztrájkot az, hogy az elégséges szolgáltatás ügyében nem jön létre megállapodás, az azt eredményezhetné, hogy a munkáltató maga is képes lenne a megállapodás ellehetetlenítésével a sztrájk megakadályozására – magyarázta az Indexnek a Berki Erzsébet, a Munkaügyi Minisztérium munkatársa, milyen logika is áll a jelenlegi sztrájktörvény mögött. A nemzetközi gyakorlat is jelentős eltéréseket mutat, vannak nagyon szigorú szabályozást hirdető országok, és vannak a sztrájknak szinte teljesen szabad utat biztosító államok. Egységes uniós szabályozás ezen, nemzeti hatáskörbe utalt területen nem is várható.

Az ugyanakkor Berki Erzsébet szerint is kívánatos lenne, hogy a hazai szabályozás rendezze valamilyen módon az elégséges szolgáltatásra vonatkozó megállapodás kötelezettségét, függetlenül a munkavállalók és munkáltatók közötti, úgynevezett fővitától. Ilyen, hosszú távra született, és sztrájk idején automatikusan életbe lépő megállapodásokra nagyon kevés példa van Magyarországon. Az egyik ilyen a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal illetve a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezete között létrejött megállapodás: ebben rendezik, milyen, például a munkanélküli segélyek kiutalásának folyamatosságát biztosító szolgáltatásokat kell biztosítani sztrájk idején is. Az egészségügyben átfogó megállapodás nincsen, de itt a helyzetet megkönnyíti: a sztrájktörvény előírja, hogy a munkabeszüntetés nem veszélyeztetheti az életet, a testi épséget. Az egészségügyi sztrájkoknál a szakszervezetek már csak ezért is alapvetőnek tekintik, hogy az ügyeleti időben szokásos szolgáltatást minimálisan biztosítani kell.

Ahány ország, annyi sztrájk

Ugyanakkor a nemzetközi gyakorlat változatosságát mutatja: Angliában a tűzoltók sztrájkja idején volt halálos áldozata is olyan tűzesetnek, ahova a munkabeszűntetés miatt nem vonultak ki, Ausztriában viszont például az egészségügyben egyszerűen tilos sztrájk. Az angolszász országok jellemzően kötetlenebb, a felek megállapodására építő gyakorlattal bírnak.

Írországban felmerült az elégséges szolgáltatásának szabályozásának kérdése, de a kezdeményezés végül elbukott, mert úgy vélték: a szabad megállapodás elve mellett már így is túl sok korlátot építettek a rendszerbe az eljárási szabályokkal. Ezek pedig nem korlátozzák érdemben a sztrájk lehetőségét, csak megkövetelik egyebek között egy háromoldalú, azaz egy békéltető jellegű egyeztető bizottság létrehozását, illetve azt, hogy a szakszervezet előzetesen bemutassa, tagsága támogatja a követelést és a munkabeszüntetést.

Olaszországban viszont kötelező megállapodni az elégséges szolgáltatásról, ha ez nem sikerül, a közszolgáltatásoknál legalább 50 százalékos teljesítést kell biztosítani a munkabeszüntetés alatt is. Akár úgy is, hogy sztrájk idején akár az állomány 30 százalékának erejéig kívülről hoz dolgozókat a munkavállaló. Cipruson is kötelező megállapodni az elégséges szolgáltatásról: ha ez nem sikerül, a munkaügyi minisztérium által esetileg, szakértőkből létrehozott bizottság hivatott hat hét alatt dönteni a kérdésben. Melyet még vitathatnak is a felek, de ha ezt nem teszik, akkor is csak a bizottsági döntéstől számított 25 nap múlva kezdődhet sztrájk. Csak összehasonlításképpen: Magyarországon hét napos a kétoldalú egyeztetési kötelezettség.

Pakson szigorú a rend

Pakson a kollektív szerződés szabályozza a sztrájk menetét és az elégséges szolgáltatás kérdését is, jóval szigorúbb követelményeket megfogalmazva, mint sztrájktörvény – mondta el az Indexnek Mittel István, az atomerőmű szóvivője. Ha vita van a munkavállalók és a munkaadó között, és megszakadnak a tárgyalások, úgy bármelyik fél bejelentheti az úgynevezett konfliktushelyzetet. Ez automatikusan újabb hét napos tárgyalási kényszert eredményez, melyre külön bizottságot alakítanak, ennek elnökét konszenzussal választják.

Sztrájkot csak akkor lehet bejelenteni, ha a bizottságban sem sikerült eredményt elérni. Ilyenkor is legalább 24 órával előre, pontosan megjelölve, hogy mennyivel vennék vissza az erőmű kapacitását: ezt egyben a Mavirnak, a fővezetékek rendszerirányítójának, illetve az elosztó szerepet is betöltő Magyar Villamosműveknek is be kell jelenteni. Ha a Mavir ellátásbiztonsági okokból nem fogadja el a tervezett kapacitáscsökkentést, a sztrájkot vagy el kell halasztani, vagy csak az engedélyezett kapacitáskiesést vállalva lehet lefolytatni. Az engedélyezett sztrájkot is meg kell szakítani azonban, ha rendkívüli, például egy másik erőműben előállt üzemzavar miatt a paksi teljes kapacitásra szükség van az áramellátás biztosításához.

Politikai sztrájk nincs

A VDSZSZ sztrájkját már többen politikainak minősítették, Kákosy Csaba közlekedési miniszter szerint a cél a politikai zavarkeltés, éppen ezért a vasutasok a népszavazásig ki fognak tartani. Csakhogy politikai jellegű sztrájkra Magyarországon nincs lehetőség, a törvény szerint csak a munkavállalók gazdasági, szociális érdekinek érdekében lehet munkabeszüntetéssel élni – mondta a Iványi Judit. Ugyanakkor arra vonatkozó megkötés nincs, hogy a sztrájk csak a munkáltató ellen irányulhat: azaz voltaképpen lehet egy törvény vagy törvénytervezet ellen tiltakozva is munkabeszüntetéssel élni, amennyiben a munkavállalói érdekképviseletek a jogszabállyal kapcsolatban a munkavállalók gazdasági vagy szociális érdekeinek sérelmére hivatkoznak.

Iványi Judit a bírósági eljárással kapcsolatban elmondta: a sztrájkjoggal való visszaélés, az együttműködési kötelezettség megszegésének eseteit nem definiálja konkrétan a törvény, az ilyen ügyekben, ahogy adott esetben az elégséges szolgáltatás mértékéről a bíróság esetenként dönt. Önmagában az együttműködési kötelezettség megszegése nem teszi automatikusan jogszerűtlenné a sztrájkot, de alapot adhat arra, hogy a munkaadó a későbbiekben esetleg kártérítési igénnyel lépjen fel.

A VOSZ törvény módosítana

Elégedetlen a hazai sztrájkszabályozással a Vállalkozók Országos Szövetsége is, a közeljövőben javaslatot készítenek a kétharmados törvény módosítására – mondta el az Indexnek Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára szerint folyamatosan kapják a panaszokat kisebb és nagyobb vállalatoktól, egyaránt gondot okoz a megrendelt áruk célba juttatása, illetve az, hogy a dolgozók késnek a vasúti sztrájk miatt a munkahelyükről.

Dávid Ferenc szerint egyértelmű, hogy jelenleg nem gazdasági, hanem politikai sztrájkot folytat a VDSZSZ: a szakszervezet elnöke, Gaskó István, aki egyben a Liga szakszervezeti szövetség elnöke is, ez utóbbi minőségében elfogadta és aláírta az Országos Érdekegyeztető Tanácsban az 5-7,5 százalék közötti emelésre vonatkozó bérajánlást. Ehhez képest most a VDSZSZ az ajánlásnak megfelelő 6,9 százalékos, a többi vasutas szakszervezet által elfogadott béremelésen felül követel további tíz százalékot. A VOSZ szerint a törvényi szabályozásnak foglalkoznia kellene a politikai sztrájk meghatározásával. Ugyanakkor hiányzik a jogszabályokból az elégséges szolgáltatás kérdésének rendezése, és az is, hogy kötelező legyen bejelenteni a sztrájk pontos helyét és időpontját. Dávid Ferenc szerint felvetődik annak szükségessége is, hogy a törvény rendelkezzen arról: a szakszervezetnek fel kell mutatnia annak bizonyítékát, hogy tagsága meghatározott nagy számban valóban támogatja a munkabeszüntetést.

Hét paragrafus 1989-ből

A törvény módosítására azonban aligha van gyakorlati esély: a problémák egy része már korábban is ismert volt, ám az 1989-ben elfogadott jogszabály módosításához kétharmados támogatottság kell a parlamentben. A hét paragrafusból álló, kifejezetten rövid jogszabályt megszületése óta nem módosították.