A 13. havi nyugdíj és bér lesz az áldozat

2008.10.27. 16:37
Keserű pirulát kíván beadni Gyurcsány Ferenc pártelnök, kormányfő a szocialista képviselőknek. A 13. havi bért nem adnák oda a közszolgáknak és a felére faragnák a 13. havi nyugdíj összegét. Ez az ára az IMF-megállapodásnak. A költségvetési hiányunk akár 2-2,2 százalékra is apadhatna. A szocialisták elfogadták a miniszterelnök javaslatát, ám kérdés, sikerül-e ahhoz az ellenzék és a szakszervezetek támogatását megnyerni: a politikai konszenzus megteremtése információink szerint ugyancsak szerepelt az IMF feltételei között.

Gyurcsány Ferenc kormányfő, MSZP-pártelnök késő délután kezdte ismertetni a szocialista frakcióval, hogy mi a feltétele a Nemzetközi Valutaalappal kötendő megállapodásnak, az IMF akár 10 milliárd eurót is kitevő mentőövének. A képviselőcsoport torkán olyan intézkedéseket kíván lenyomni a miniszterelnök, amelyek korábban tabunak számítottak és hallani sem akartak róluk a pártban.

Az Index úgy tudja, az IMF ahhoz kötötte hazánk támogatását, hogy Magyarország az átdolgozott költségvetéshez képest további 300 milliárd forintot faragjon le az állami kiadásokból.

Információink szerint ezt két forrásból valósítaná meg a kormány. Jövőre nem kapnának 13. havi bért a közszférában dolgozók. Ez 180 milliárdos kiadásmegtakarítást jelentene. (Az államháztartási egyenleget viszont kisebb mértékben javítaná a lépés, hiszen a bér utáni adó és járulék nem folyik be a büdzsébe. Így 180 milliárdos kiadáscsökkentés ezen a soron durván 120-140 milliárdos hiánycsökkentést eredményez.)

Másrészt, a felére vágnák vissza a 13. havi nyugdíj összegét. (A nyugdíjindexáláshoz nem nyúlna a kabinet.) Ez ma 210-220 milliárd forintot tesz ki, vagyis jövőre 105-110 milliárd forintot kaphatnak a nyugdíjasok plusz havi járandóságként. A kormány két változatot terjesztett a képviselőcsoport elé. Az egyik szerint lenne olyan időskorú, aki egy fillért sem kapna jövőre 13. havi nyugdíjból. Ezen változat szerint differenciálnák a 13. havi apanázst, elképzelhető, hogy az alacsony nyugdíjjal rendelkezőktől akár egyetlen fillért sem vonnának meg, ám ennek ára, hogy a magas nyugdíjat kapóktól teljesen elveszik a 13. havi dotációt. A másik futó elképzelés szerint mindenki azonos összegű 13. havi nyugdíjat kapna.

Lapunk úgy tudja, végül ez a második verzió győzedelmeskedett a frakcióülésen. Az körvonalazódik, hogy 80 ezer forintban maximálnák a 13. havi nyugdíj összegét. (A terv csak a jövő évre vonatkozna.) Akit ez alatti járandóság illeti meg, az továbbra is a változatlan összeget kapja, ám az az időskorú, aki 80 ezer forintnál magasabb havi nyugdíjjal rendelkezik, az csak 80 ezer forintos 13. havi nyugdíjhoz juthatna jövőre.

A forint erősödik a hír után

Cikkünk megjelenése után nem sokkal erősödésnek indult a forint az euróval szemben. Nap közben 270-272 között mozgott a forint/euró kurzus, aztán a cikk napvilágra kerülése után fél órával már 268-nál mozog az árfolyam.

A két említett, a szocialisták részéről kemény döntést megkívánó megtakarítás tehát összesen 300 milliárddal mérsékelné a kiadásokat, ám ennél valamivel kisebb mértékben, 240-260 milliárd forinttal csökkentené az államháztartási hiányt. Ez pedig azt jelentené - ha más nem szerepel a csomagban -, hogy a költségvetési deficit a 3,2 százalékról alig két hete 2,9 százalékra levitt GDP-arányos célnál is érdemben kisebb, 2-2,2 százalékos lehetne jövőre. Így az ország külső finanszírozási igénye is jelentősen enyhülne.

Úgy tudjuk, a kormányfő és stábja arra számított, a frakció empatikus lesz a keserű pirula bejelentése és "beadása" miatt. Azzal érvelhet Gyurcsány, hogy ha ezt meglépik, akkor meglesz az IMF-es hitelkeret és akkor vége a forint elleni spekulációnak. Így pedig elhárítanak egy jóval nagyobb veszélyt.

Információink szerint a frakción sikerül keresztülvinni az elképzeléseket, nem gátolja meg a képviselőcsoport a mentőakciót, legalábbis az eddigi fejlemények erre utalnak.

Van azonban legalább ilyen fontos feltétele az IMF-nek a hitelkeretért és a támogatásáért cserébe. Úgy tudjuk, a Valutaalap kikötötte, hogy a 300 milliárdos csomag bírja az ellenzék és a szakszervezetek támogatását is, azok is álljanak a kiadáslefaragás mellé. Információnkat kormányközeli források nem cáfolták, kormánypárti képviselők pedig úgy fogalmaztak: egy ilyen helyzetben amúgy is az lenne a méltányos, ha az ellenzék is a csomag mellé állna.

Ez azonban az első reakciók alapján nehezen valósulhat meg. Értesülésünk szerint a kiszivárgott feltételek és elképzelések hallatán a Fidesz vezetősége informális egyeztetést tartott. Arra jutottak, hogy a párt nem támogatja ilyen feltételek mellett az IMF hitelt, mert a válság árát nem a közszolgákkal és a nyugdíjasokkal kell megfizettetni. Úgy tudjuk, ezzel az állásponttal megy Varga Mihály és Kósa Lajos a holnapi ötpárti egyeztetésre. A Fidesz szerint az adócsökkentés jelenti a kiutat, Gyurcsánnyal pedig az egész nem vezet sehova.

A kemény átalakításra utaltak egyébként kormánytisztviselők mai megnyilatkozásai, melyek szerint semmi sem lehet tabu, lehet, hogy hozzá kell nyúlni akár még a szociális, jóléti rendszerhez is. Tudni érdemes még, hogy az IMF a támogatásának elnyerését pedig általában kiadáscsökkentéshez, költségvetési hiánycsökkentéshez szokta kötni.

A frakció így fogadta a csomagot

Lapunkat szocialista források úgy tájékoztatták az ülésről, hogy nem számonkérő beszélgetés folyt, nem keresték azt, hogy kinek a felelőssége, hogy idáig fajultak a dolgok. Az volt az érzésük a képviselőknek, hogy Gyurcsány "nyitott végű csomagot" vitt be a frakcióülésre, vagyis nem diktátumokat közölt a honatyákkal, hanem valódi mandátumot kívánt szerezni a holnapi ötpárti egyeztetéshez. A szocialisták számára úgy tűnt, hogy Gyurcsány számára is jól jött most, hogy van frakciója: 2006-ban gyakorlatilag előre eldöntötte a lépéseket és a frakciónak csak azt a szerepet szánta, hogy az bólintson rá az akkori költségvetési kiigazításra, most pedig a "nyitott végű csomaggal" azt is sikerült elérnie, hogy a felelősséget szétterítette a képviselők között.

Szóba került ötletek

A tanácskozáson információink szerint felmerült a 300 milliárdos kiadáslefaragásról való gondolkozás keretében, hogy hogyan és mennyit lehetne spórolni az egyházak 30 milliárd forintra rúgó állami dotációján. Ugyancsak felvetődött, hogyan lehetne a négyesmetró-projekt állami finanszírozási részét uniós forrásokkal kiváltani.

Ötletként került szóba bizonyos honvédelmi beruházások elodázása, illetve az, hogy a szociális segélyezési rendszerhez hozzá kellene nyúlni.

Néhányan kételkedtek abban, hogy elég lesz-e az IMF-hitel a válság elkerüléséhez, illetve ahhoz, hogy mégha a forint elleni spekulációt végleg vissza is lehet verni, ám a gazdaság dinamizálására is jut-e forrás. Több régivágású képviselő szemében egyébként a Valutaalap behívása rossz üzenetet közvetít a külföld felé, hiszen húsz évvel ezelőtt az IMF-segítség egyet jelentett az államcsőd beismerésével.

Úgy tudjuk, néhányan keseregtek azon is, hogy ha megvonják a 13. havi bért a közszolgáktól, akkor könnyen lehet, hogy az államapparátus működése lelassul és többen elhagyják a közszférát, megbéníthatják a kormányzati munkát.

A szocialisták keserű szájízzel, de tudomásul vették, hogy a nyugdíjakhoz is hozzá kell nyúlni, de úgy vélik, a 80 ezer forintban maximált megoldás egy tisztességes ajánlat, mivel akiknek több a járandóságuk, azokat érinti a nadrágszíjhúzás.

Sokan úgy gondolták, hogy a 300 milliárdos kiadáslefaragás nyomán még tovább csökken a költségvetési hiány, és ha így ekkorát lépnek a fiskális egyensúlyteremtés felé, akkor érdemes lenne rámozdulni az euró bevezetésére, mert ha azt megcsinálják, akkor fel tudják mutatni a későbbiekben.

És mi lesz a növekedéssel? Lesz-e egyáltalán?

Úgy tudjuk, a frakció felhatalmazta a kormányt arra, hogy a lehető legrosszabb forgatóköny bekövetkeztére is készítse fel a költségvetést, ilyen makrofeltételek melletti büdzsét is tervezzen, a költségvetést úgy állítsa össze, hogy a rossz feltételek teljesülésekor se legyen gond. Lapunk úgy tudja, a Pénzügyminisztériumban a költségvetés harmadszori átdolgozásában már egyáltalán nem számolnak jövő évi növekedéssel, hanem másfél százalékos visszaeséssel kalkulálnak. Ez egybevág egyébként azzal az értesülésünkkel, hogy az IMF arra kérte a kormányt, hogy 1 százalék körüli GDP-zsugorodással tervezze a 2009-es büdzsét.