Inkább az áfa, mint a nyereségadó

2008.09.09. 16:55
A társaságok nyeresége után fizetendő adó mértékének régóta tartó csökkenése tavaly is folytatódott, a kormányok világszerte egyre inkább az árukra és szolgáltatásokra kivetett fogyasztási adóktól várják a hiányzó költségvetési bevételek pótlását - állapította meg a KPMG üzleti vállalkozásokat érintő adókkal foglalkozó legutóbbi éves felmérése.

A múlt esztendőben, 1994 óta először, a felmérésben szereplő 106 ország egyikében sem emelték a fő társasági adó mértékét. A társasági adó globális átlagkulcsa 25,9 százalék, az előző évhez képet majdnem egy százalékponttal alacsonyabb.

Az átlagos társaságiadó-kulcs továbbra is az Európai Unióban (EU) a legalacsonyabb, ahol az átlagkulcs 2007-hez képest egy százalékponttal, 23,2 százalékra csökkent. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben a legmagasabb az átlagos kulcs, a 28,4 százalékos mérték 0,8 százalékos csökkenést jelent.

Emlékeztetőül: Magyarországon a normál társasági nyereségadókulcs 16 százalék (minimális adóalapig 10 százalék), ám van 4 százalékos különadó is, sőt, a sok országban hiányzó helyi iparűzési adó - amely bár bevételalapú adó, ám ha a nyereséghez mérjük - további durván 7-10 százalékos terhet jelent az itt működő cégek számára.

Régi trend

Már évek óta észlelhető, hogy a kormányok világszerte a közvetett adók (vagyis ahol a teher viselője és az adó befizetője elválik, ilyen például az áfa vagy a jövedéki adó) felé fordítják figyelmüket, de ebben az évben még világosabbá vált ez a tendencia. Ahogyan azt a KPMG egy korábbi felmérése jelezte, a következő öt évben az üzleti vállalkozások várakozásai szerint a kormányok egyre inkább a közvetett adókra támaszkodnak majd - mondta Mike Glover partner, a magyarországi KPMG iroda adóügyi szolgáltatásokat nyújtó részlegének vezetője.

Egy olyan világban, ahol egyre mobilabbá válnak a társaságok és nyereségük, a fogyasztásra kivetett adók olyan bevételforrást testesítenek meg, amelynek kevés kormány tud ellenállni. A gazdaság egészéből vonja el a forrásait, nem csupán a társaságok nyereségéből, folyamatos bevételt biztosít, nem pedig nagyobb időközönként egy-egy jelentős összeget, és esedékességkor sokkal gyorsabban beszedhető, mint a társasági adó - indokolta Glover.

Bár a nemzetközi verseny továbbra is lefelé nyomja a társaságiadó-kulcsokat, bizonyos jelek azt mutatják, hogy a kormányok ezen a téren is szigorítják a végrehajtást. A társasági adószabályozás egyik legaktívabb új területe a transzferárképzés, ahol egyre több ország vezet be szabályokat az egy nemzetközi csoporthoz tartozó társaságok közötti, határon keresztül történő vásárlás és értékesítés során alkalmazott árak szabályozása céljából.

Együtt a világszerte megjelenő új adórendszerek által szükségessé tett nagyobb fokú felügyelettel, ez az, ami miatt úgy gondoljuk, minden eddiginél nagyobb szükség van haladó szellemű, értékorientált, globális gondolkozásmódra a társasági adóval kapcsolatos ügyekben. Magyarországnak tanácsos lenne radikálisan foglalkoznia azzal, hogyan tehető adórendszere vonzóbbá, különösen a munkáltatók számára, hogy megtartsa az itt lévő befektetőket, akik további befektetési partnereket keresnek - véli Glover.