További Magyar cikkek
A többi mezőgazdasági terméket követve az elmúlt évben a tej- és a tejtermékek ára is gyorsan emelkedett. 2007. második felében a tej hazai felvásárlási ára 42 százalékkal nőtt. Idén februártól a világpiaci túlkínálat megjelenése és a spekulációs felhajtóerő kimúlásával az árak csökkenésnek indultak, Magyarországon 17 százalékkal esetek vissza. Az AE szerint idénre várható 80-82 forintos átlagár mellett csak a leghatékonyabban gazdálkodó termelők tudnak nyereséget elérni. Elsősorban azok a nagytermelők, akik saját takarmánytermelő-kapacitással rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra az ezek árának növekedéséből származó költségnövekedés kivédését.
A nyomott jövedelmezőség újabb termelőket kényszeríthet a szektor elhagyására. Az ágazat koncentrációja az elmúlt évben látványosan nőtt, 2000 óta a tejtermelők száma 26 ezerről 6500-ra, azaz egynegyedére esett vissza. Eközben a tehénállomány 20 százalékkal esett vissza. A koncentrálódás még nem ért végett, de a tejgazdaságok számának további esése ellenére nem várható a 323 ezres tehénállomány és az 1800 millió literes éves tejtermelés csökkenése.
Csapás csapás hátán
A tejágazatot a termelési költségek gyors emelkedése mellett a hazai fogyasztás visszafogása is sújtja. A tejtermékek kiskereskedelmi forgalma 2007-ben 4,5-5 százalékkal esett vissza az átlagos 3 százalékkal szemben, és az idei év első négy hónapjában is folytatódott a negatív tendencia. Változnak a fogyasztói szokások is: a tej kedveltsége 2003 óta folyamatosan csökken a GfK felmérése szerint.
2007-ben a tej- és tejtermékek forgalmának már 57, ezen belül a sajtfélék forgalmának 80 (!) százalékát adták a kiskereskedelmi láncok. A világpiaci és az otthoni áresés az export fokozására ösztönzi az EU nagy termelőit, amelyek olcsó áraikkal a magyar piac több mint 30 százalékát szerezték meg. Előretörésüket elősegítette, hogy hazánkban a termelők és a feldolgozók elveszítették a közvetlen kapcsolatot a vevőkkel, így az egyébként is árérzékeny magyar fogyasztókban nem alakult ki a magyar termékek iránti "márkahűség".
A nemzetközi összehasonlításban törpének számító hazai termelők és feldolgozók önmagukban mennyiségben nem tudják kielégíteni a kiskereskedelmi láncok igényeit. Ez jelentősen megkönnyíti a külföldi nagytermelők térnyerését.
Gyenge alkupozíció, gyenge szervezettség
A termelői összefogás hiánya mutatkozik meg a jövedelemnek a termékpályán belüli egyenetlen elosztásában. A jövedelem egyre jobban tolódik el a kereskedelem felé a tejtermelők és a feldolgozók kárára. A jövedelem megszerzésének alapja az erős érdekérvényesítő képesség lenne, ami a termelők megosztottsága miatt hazánkban eddig nem jött létre.
A piaci zavarok kialakulásának megelőzését gátolja az is, hogy más élelmiszerágazatokhoz hasonlóan nincs hatékony információáramlás a termelők, a feldolgozók, a kereskedők és a szabályozó szervek között sem.
Az AE kutatói szerint amíg nem nő a termelők szervezettsége, nem koncentrálnak a fogyasztókban a hazai termékek iránti vásárlói hűség kialakítására, nem stabilizálódik a szabályozási környezet, addig nem várható, hogy az ágazat helyzetének jelentős javulása.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
