Összevissza költekeznek a magyarok

2007.02.08. 15:46
Sokszor írtak arról, hogy a magyarok pénzügyi tudatossága kívánnivalókat hagy maga után, a lakosság eladósodott, és nincs tisztában a pénzügyi szolgáltatások többségével. A TGI nemzetközi felméréséből kiderül, hogyan visznyulunk a hitelkártyákhoz, mennyire vagyunk takarékosak, és szeretünk-e költeni.

A legfrissebb magyar adatokból kiderül, hogy minden negyedik felnőtt ember valaki másra bízza a pénzügyek intézését a családban. Ez az arány a szlovákoknál 39, a cseheknél 37 százalék. A felnőtt magyar lakosság 30 százaléka vallja, hogy elég tájékozottnak érzi magát a pénzügyi területen, és 35 százalék úgy is véli, jól tud a pénzzel bánni. Ez utóbbi adat a legalacsonyabb nem csupán a régió vizsgált országaiban, de az összes bevont 20 ország körében is.

A hazai 18-69 évesek 48 százaléka ért egyet azzal, hogy elővigyázatosabban kezeli a pénzt, mint régebben tette, 64 százalék pedig mielőtt nagy összegeket adna ki, mindig gondolkozik rajta egy ideig. 20 százalék viszont ha valamit szeretne, megveszi anélkül, hogy figyelembe venné az árát. 35 százalékos egyetértést találtunk a "szeretek költeni" állítással, és 27 százalék inkább élvezi a pénzét (költi), mint gyűjti.

A megtakarítások nem mennek olyan egyszerűen, 59 százalék szeretne pénzt megtakarítani, de nehéznek találja. Ez az arány jóval alacsonyabb, mint amit a szlovákoknál (80 százalék) és a cseheknél (72 százalék) tapasztaltak a kutatók. A magyar felőttek 46 százaléka azt vallja, a keveset is be lehet osztani.

Hitelkártya: birtoklás és költés

Az egyik jelentős eltérés, amit az egyes országok között találunk, az a hitelkártya-birtoklás. Míg a britek és az amerikaiak nagyon magas arányban rendelkeznek hitelkártyával (71, illetve 68 százalék), addig a nyugat-európai országokban ez messze nem ennyire általános, az olaszok közt csak minden ötödik embernek van hitelkártyája. Európában a britek közt a legelterjedtebb a hitelkártya-kultúra, kevesebb, mint 50 százalék szeret mindenért készpénzzel fizetni, míg az íreknél ez az arány kétharmadot tesz ki – a felnőtt magyar lakosságban 61 százalékot. A horvátoknak 69, a szlovéneknek 60 százaléka fizet inkább készpénzzel.

Keletebbre a hitelkártyák kevésbé népszerűbbek, a bolgároknak csupán 6, a szlovákoknak 13, a magyaroknak 16 százaléka rendelkezik olyan kártyával, amihez hitelszámla kapcsolódik. Ázsia sokkal változatosabb ebből a szempontból, a kínai nagyvárosokban élőknek csak 7 százaléka, de a tajvaniaknak több mint 40 százaléka tulajdonol hitelkártyát.

A magas hitelkártya-ellátottság ellenére a britek viszonylag óvatosan bánnak a kártyáikkal, minden második hitelkártya-tulajdonos ki is egyenlíti a számláját a következő hónapban. A franciáknak csak tizede nem fizeti vissza az elköltött hitelkeretet. Ezzel ellentétes tendenciát láthatunk a görögök közt: a hitelkártyával rendelkezők csak a 15 százaléka egyenlíti ki teljesen a számláját minden alkalommal. Magyarországon is csupán 17 százalékos ez az arány, és a hitelkártyával rendelkezők 16 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy "hitelkártyával többet költök, mint egyébként".

Adósság és kölcsön

Az adósság miatti aggodalom már inkább tűnik általánosnak, de itt is jelentős eltéréseket találunk az egyes országok között. A spanyolok körében 80 százalék feletti azok aránya, akik egyetértenek azzal, hogy "az adósság gondolatától is irtózom", a magyarok és a montenegróiak kevésbé aggódnak, 44, illetve 54 százalék ért egyet az állítással. Érdemes visegrádi országokat is bevonni az összehasonlításba: a szlovákok és a csehek inkább félnek az adósságtól (67 és 63 százalék).

A nyugat-európaiak mintha a kölcsön felvételénél nyitottabbak lennének, míg a németek harmada vett fel valamilyen hitelt vagy kölcsönt, hogy valamilyen drágább dolgot megvegyen, addig a szerbeknek és a lengyeleknek csak 20 százaléka.

Takarékosság

Összességében nehéz megmondani, mennyire tudatosan tartják kézben az emberek a pénzügyeiket; a TGI adatai jelentős eltéréseket mutatnak. A dél-afrikaiak több mint 40 százaléka érzi úgy, hogy nem tud takarékoskodni, a magyarok 22 százaléka. A mexikóiak harmada bevallja, hogy hajlamos a gondolkodás nélküli pénzköltésre. A szlovákok 17 százaléka, a magyarok 14 százaléka nyilatkozott ugyanígy. A horvát és a szlovén nagykorú megkérdezetteknek viszont csak 7, illetve 6 százaléka mondta, hogy gondolkodás nélkül szokta a pénzét költeni.

Ugyanakkor más országokban, mint például Ugandában, az emberek kétharmada úgy véli, jól tud a pénzzel bánni, és az egyiptomiak 67 százaléka is azt vallja, ha van valami, amit igazán akarnak, akkor spórolnak rá.