Vége a hazugságoknak

2008.09.01. 13:04
Sokkal jobban védik a vásárlót a hétfőn életbe lépett törvények, az eladókat már kis szabálysértésnél is megbüntethetik. Az eddiginél sokkal nagyobb bírságokat is kiszabhatnak a hatóságok, ha nagyon sok fogyasztót érintett a visszaélés, akár kétmilliárd forint is lehet a büntetés.

Hétfőn életbe lépett négy jogszabály, melyekkel nagyobb védelmet kapnak a fogyasztók. Módosult az 1997. évi fogyasztóvédelmi törvény, kiegészülve többek között az új bírságrenddel, újak a gazdasági reklám szabályai, megújultak az élelmiszer lánc felügyeletének feltételei és részletes tilalmi rend szab határt a tisztességtelen kereskedésnek.

Változnak a bírások összegei is, a fogyasztóvédelmi bírság alsó határa 15 ezer forint, a felső a vállalkozás árbevételének öt százaléka, legfeljebb 100 millió forint. Ha a vásárlók széles körének biztonságát veszélyezteti a termék, akkor akár kétmilliárd forint is lehet a büntetés.

Újdonság, hogy nem kell feltétlenül büntetni a kereskedőt, a hatóság akár meg is állapodhat a vállalkozással, hogy az megszüntesse a jogsértést. Három kivétel van itt: ha hat hónapon belül megint hibázik a vállalkozás, fiatalkorúakat dohánnyal vagy alkohollal szolgál ki, illetve ha a vásárlók egészségét vagy biztonságát veszélyezteti.

Nagyon súlyos esetekben a hatóságok akár az üzlet bezárását is elrendelhetik. Akkor élhet vele a hatóság, ha a fogyasztót életét, egészségét veszélyeztetik, vagy nagyon sok fogyasztót érint a jogsértés. Akkor is be kell zárni harminc napra az üzletet, ha visszaesőként ad el fiataloknak dohányt vagy alkoholt. Ugyanezekben az esetekben a fogyasztóvédők nyilvánosságra is hozzák a kereskedő nevét, attól függetlenül, hogy jogerőre emelkedett-e a határozat vagy nem.

Az igazat, a teljes igazat

A legfontosabb változás a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma, vagyis tilos hazudni a fogyasztónak. Ezeket az Európai Unió irányelve alapján 31 pontban foglalták össze. Ezek között szerepel például, hogy tilos minőségi jelzést jogosulatlanul használni. Nem szabad a terméket úgy reklámozni, hogy ma érkezett, holnaptól drágább lesz, nagyon fogy, hazai termék – ha mindez nem igaz.

Nem szabad a vásárlót azonnal döntésre kényszeríteni úgy, hogy azt állítják, hogy a termék csak korlátozott ideig áll rendelkezésre. Úgy sem szabad beállítani a fogyasztói jogokat, hogy azok a vállalkozás különleges ajánlata. Azt sem hazudhatja a kereskedő, hogy felhagy vállalkozásával, vagy elköltözik az üzlet.

Két dolog különösen tilos a kereskedőknek, agresszívnak lenni és megtéveszteni. Akkor agresszív a kereskedő, ha zaklatja a fogyasztót, például telefonon hívogatja, felkeresi lakásában és még a felszólításra sem távozik.

Mindenki egyért, együtt

Az új jogszabályok életbe lépésével három hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete együttműködési megállapodást írt alá egymással. Ezentúl szorosan együttműködnek a vásárlói panaszok kivizsgálásánál, a fogyasztó bármely hatósághoz benyújthatja panaszát, a szervek továbbítják az illetékesnek azt.

Az új jogszabályokkal a fogyasztóvédők eljárási lehetőséget kapnak olyan kérdésekben is, melyekben eddig nem tudtak fellépni, hatékonyabban tudják kiszűrni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, lehetőségük nyílik meghatározott esetekben az üzlet bezárására is.

A GVH eddig nem tudott fellépni olyan vállalkozásokkal szemben, melyek csak nagyon kevés embert érintettek, nem volt rá jogosítványuk. Mostantól azonban bármely vállalkozással szemben fel tudnak lépni.

Tudatosabban vásárolunk

Nőtt a tudatos vásárlók aránya, de fogyasztói preferenciáink változtak az elmúlt fél évben. Továbbra sem erősségünk a környezettudatos gondolkodás, de meglepő módon már az ár mérlegelése sem elsődleges szempont – derül ki a Kirakat.hu és a Szonda Ipsos legújabb Tudatos Vásárlói Indexéből. Az attitűd vizsgálatok során már az első felmérésben is kiderült, hogy a közvetlen, alapvető fogyasztói érdekeinket – például hibás termékek azonnali kicseréltetése, szervizgarancia igénybevétele – fontosabbnak tartjuk, mint például az elvi alapon nyugvó környezettudatos gondolkodást.

A legkedvezőbb ár felkutatása sem tartozik már a tíz legfontosabb preferencia közé. Míg a korábbi adatfelvétel során a megkérdezettek 57 százaléka a vásárlás előtt biztosan megnézte, hogy mit hol érdemes megvenni, addig az újabb eredmények alapján alig 50 százalék tájékozódik az árak felől.