Általában törésekre fizet a casco

2005.11.25. 08:04
Magyarországon az autótulajdonosok negyedének van csak casco biztosítása, a biztosított állomány általában fiatalabb és értékesebb autókból áll. Kártérítésnél nem járhat jobban az ügyfél, így a biztosító a gépjármű jelenkori beszerzési árát térítheti csak meg.
Míg Nyugat-Európában az autótulajdonosok 95 százaléka rendelkezik valamiféle casco biztosítással, nálunk ez az arány nem éri el a 25 százalékot - tudta meg a Napi Gazdaság Sipos Józseftől, az Allianz Hungária biztosító ügyvezető igazgatójától. Ez nem is csoda, hiszen míg a kötelező felelősségbiztosítás átlagos díja évi 34 ezer forint alatti, addig a casco átlagos éves díja 130 ezer forint körül mozog.

Különbségek

Nem meglepő ezért az sem, hogy - miközben a tavalyi 96 milliárdos casco-díjbevétel nem marad el nagymértékben a 110 milliárdos kötelező-díjbevételtől - a cascoszerződésekre kifizetett kárköltség mindössze a fele a kötelezőének. Ebből az is látszik, hogy cascót általában azok kötnek, akik jobban ügyelnek gépjárművükre. A cascónál a legtöbb biztosító 50 ezer forintos (illetve tízszázalékos) önrészt határoz meg alaptermékében. A Generali és az Uniqa azonban ettől eltérő feltételeket is alkalmaz.

A kármentes vezetést díjazó szisztémánál valamivel nagyobbak a különbségek. A társaságok csak bónuszkategóriákat alkalmaznak, ami többnyire követi a kötelezőnél lévő szisztémát - a tíz kategória mindegyike után 5 százalékkal csökkennek a díjak. Természetesen itt is akadnak eltérések, az Allianznál kétévenként egyhavi díjat visszakap a kármentes ügyfél, ami 11 év alatt a szokásos 50 százalékos díjfizetést eredményezi. Érdekesség, hogy a bónusz gyakran nem érvényesül a lopáskárra és az extratartozék-biztosításra sem.

Lopásnál a legrosszabb

Pár éve még találkozhattunk olyan cascokonstrukciókkal, ahol a biztosítási összegből új autót lehetett vásárolni, azonban mára ezek a termékek eltűntek. Sipos szerint az autópiaci túlkínálat és az új hitelkonstrukciók miatt a régi autók értéke rohamosan csökken: egy év alatt akár 30 százalékos is lehet az értékvesztés. Az pedig alapétel, hogy kártérítés esetén nem járhat jobban az ügyfél, így a biztosító a gépjármű jelenkori beszerzési árát térítheti csak meg.

Ez a legkellemetlenebbül akkor érinti az ügyfelet, ha autóját ellopják. A statisztikák szerint a biztosított gépjárműveket gyakrabban lopják, mint a nem biztosítottakat, mivel a biztosított állomány általában fiatalabb és értékesebb autókból áll. Tetemes kárt okoznak a kitépett rádióval, a szétszakított vagy elvágott vezetékekkel, a felfeszített nyílászárókkal vagy betört üveggel az autóból valamely egységet eltulajdonító tolvajok is.

A biztosítók azonban leggyakrabban a saját hibás töréskárok miatt fizetnek. Nem ritkák persze a rongálások sem. Sipos kiemelte még a kavicsfelverődés okozta, kisebb összegű, de bosszantó üvegkárokat is. Ezek többségénél a kár értéke nem éri el a fix önrészt, így az Allianz például a szélvédőkárt csak a százalékos önrészesedéssel terheli (a 10 százalék és 100 ezer forintos önrészt jelentő biztosítással rendelkezőnek szélvédőkár esetén akkor is csak a 10 százalék önrészesedést kell állnia, ha a kár összegszerűen kisebb, mint a választott 100 ezer forintos alap-önrészesedés). Az utóbbi években a biztosítóknál megjelentek a casco és a kötelező biztosítás együttkötéseit kiaknázó konstrukciók. Az Allianz a kötelezőhöz és cascóhoz kapcsolt szolgáltatásával az idén - egy csökkenő ütemű autóeladást produkáló esztendőben is - 10 százalékkal tudta növelni cascoállományát.