Eldurvult a tőzsdei játék

Főleg a hazai tőzsdei kereskedésre alapulókban nőtt meg annak a kockázata, hogy pusztán a játék kedvéért – a többmilliós főnyeremény megszerzéséért – a valós kereskedés manipulálásával tegyenek jogosulatlan előnyre szert a résztvevők. A BÉT kispapírjainak gyér forgalma ugyanis ideális terepet jelent arra, hogy rendkívül alacsony összeggel is könnyűszerrel lehessen időlegesen kimozdítani az árfolyamot.

A manipulációra már a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is felfigyelt, amikor tavaly decemberben a korábban befejeződött Tőzsdemágus kapcsán négy, konkrétan megnevezett játékost hivatalosan határozatban felszólított, hogy „a jövőben tartsa be a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket”.

A négy játékos az FHB, a Synergon és a Graphisoft SE papírjaira vonatkozó tranzakciókkal próbálta befolyásolni a játék kimenetelét. A BÉT szokatlan tranzakciókat figyelő rendszere is jelezte ezeket, a versenyzőket kizárták, illetve a PSZÁF is lépett. Az egyik esetben az ügyféljátékos szeptember 20-án délben a tőzsdei éles kereskedési rendszerbe egyetlen FHB-részvényre eladási ajánlatot adott be, 1442 forintos limitáron, majd szinte azonnal a Tőzsdemágusban vásárolt 1330 FHB-papírt, szintén 1442 forintos áron.

Később az árfolyam megemelése érdekében az ügyfél az éles kereskedési rendszerbe egy részvényre vonatkozóan 1457 forinton vételi ajánlatot adott be, majd a játékban ugyanebben az időpontban a felemelt áron eladta az FHB-csomagot. Az éles rendszerbe bevitt ajánlattal tehát az ügyfél megemelte az aktuális legjobb eladási árat, hogy azután a játékban a részvények eladásával nyereséget realizálhasson.

Az áreltérítő játékos beismerte a manipulációt, megjegyezve: figyelt arra, hogy az éles kereskedésben csak egy részvényre és az éppen reális ársávon belül adjon megbízásokat. Az ilyen áreltérítők tetteinek büntetőjogi következményei nincsenek. Varga-Balázs Attila, a BÉT kibocsátói és tagi igazgatóságának vezetője hangsúlyozta: minden esetben – nem csak a tőzsdejáté-kok idején – éberen figyelik a piaci kötéseket, a szokatlan ügyleteket jelentik és kivizsgáltatják.

Ilyen volt például néhány napja a Csepel papírjainak több napon keresztüli – naponta 20 százalékos, egy hónapon belül több mint 200 százalékos erősödést produkáló – száguldása. A kibocsátó hivatalosan közölte: bennfentességről nincs tudomása.

A „szputnyikolásnak” egyébként jól ismert menetrendje van. „Baráti kezek” segítségével az illikvid papírok árát kis megbízásokkal szélsőségesen el lehet téríteni. Az egyik ügyfél egy rendkívül magas árú eladási megbízást ad a kispapírra, azt egy „baráti kéz” megveszi, ezt folytatva folyamatosan emelik az árakat, majd a spekulánsok között ilyenkor kialakuló zavaros, már-már hisztérikus állapotban megkezdik az eladásokat.

Ez annyiban veszélyes, hogy az illikvid papírokból gyakorta nehéz kiszállni, és az üstökös farkát megragadó utolsók a vesztesek táborát duzzasztják. Brókercégek egyébként a kispapírok száguldásakor – konkrétum megnevezése nélkül – január 22-én a BÉT kérésére és a PSZÁF esetleges fellépésére figyelmeztetve arra kérték ügyfeleiket, „tartózkodjanak az irreálisan magas árakon, nyilvánvalóan piacbefolyásoló szándékkal bevitt ajánlatoktól”.