Tizenöt éves a tőzsde

Az idén 15 éves jubileumát ünnepli a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), amely a rendszerváltást követően, 42 évi szünet után, 1990. június 21-én nyílt meg ismét. Az első magyar tőzsde megnyitására 141 évvel ezelőtt, 1864 januárjában került sor. Az akkor megalakult értékpapírtőzsdébe később beolvadt a gabonapiac is, s az így létrejött Budapesti Áru- és Értéktőzsde egészen az 1948 májusi bezárásáig működött. A rendszerváltás után a Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint 42 bank, brókercég és biztosító közreműködésével éledt újjá a tőzsde 211,6 millió forintos alaptőkével. Az 1990. június 19-i alakuló közgyűlésen Bokros Lajost választották a BÉT első elnökévé.

Visszaesés és szárnyalás

Az első kereskedési napon az első nyilvánosan kibocsátott részvénnyel, az IBUSZ részvényeivel lehetett kereskedni, az év végére pedig hatra nőtt a bevezetett részvények száma. A kereskedés kezdetben nyílt kikiáltással folyt. A tőzsde éves forgalma 1990-ben 3,06 milliárd forint, a napi átlagos forgalom 20 millió forint volt. A következő évben 20-ra bővült a részvények száma, és bevezették az első vállalati kötvényt, a Postabankét, valamint az első államkötvényt. A tőzsde teljes kapitalizációja 1991 végén 53 milliárd forint volt, a GDP 2 százaléka, ebből a részvények kapitalizációja 38 milliárd forintot, a GDP 1,5 százalékát tette ki. A BÉT hivatalos tőzsdeindexét 1991. április 2-án publikálták először az év elejéig visszaszámolva. A BUX kezdőértéke az 1991. január másodikai ezer pont.

Az első igazi hossz 1996-ban indult el a BÉT-en. A BUX értéke az 1995 év végi 1529 pontról 19 hónap alatt 8484 pontig jutott. Az index 1996-ban forintban 170 százalékkal, dollárban számolva 129 százalékkal emelkedett. Az első nagy visszaesés 1997 október végén, november elején következett be a délkelet-ázsiai tőzsdeválság miatt. Ekkor néhány nap alatt 5561 pontig esett vissza a BUX értéke. A válság utóhatásaként jó néhány brókercég ment csődbe, elsősorban a határidős piacon elszenvedett veszteségek miatt. A második legnagyobb zuhanást 1998 augusztusában a rubel leértékelésével indult orosz pénzügyi válság idézte elő, amely gyorsan átterjedt a magyar piacra is, a BUX 1998. szeptember 21-én 3775 ponton állt.

A legrosszabb évét 2001-ben zárta a tőzsde, amikor a részvényforgalom 60 százalékkal esett vissza. 2002-től kezdve aztán mind a forgalom, mind a BUX emelkedésnek indult, ami 2004-ben, az EU-csatlakozás évében vált erőteljesebbé. Az index 2004 januárjában négy év után ismét átlépte 10 ezer pontos lélektani határt.

Tulajdonosváltás

A Budapesti Értéktőzsde 2002. június 30-án részvénytársasággá alakult 550 millió forintos jegyzett és 4,588 milliárd forintos saját tőkével. A tavaly lezajlott tulajdonos változás eredményeként a HVB Bank Hungary vezette magyar-osztrák konzorcium a Budapesti Értéktőzsde részvényeinek a 68,8 százalékát birtokolja. A BÉT-en jelenleg 45 társaság részvénye van bevezetve, továbbá jelzáloglevéllel, vállalati kötvénnyel, államkötvénnyel, kincstárjeggyel kárpótlási és befektetési jeggyel lehet kereskedni.

A részvényforgalom 2004-ben 2610 milliárd forint, a tőzsdei összforgalom 2647 milliárd forint volt. A teljes tőzsdei kapitalizáció tavaly év végén megközelítette a 14 ezer milliárd forintot, ebből a részvények kapitalizációja 5130 milliárd forint volt. A tavalyi 2650 milliárd forint értékű tőzsdei összforgalomból 2610 milliárd forintot a részvények adásvétele tett ki. A napi átlagos forgalom 10,6 milliárd forint volt. A BUX a tavalyi évet 14742 ponton zárta, jelenleg 18 ezer pont fölött van az értéke.