A trendi motyó himnusza

Tekintse meg galériánkat!

Mi szivárog be az idén hozzánk a világ lakberendezési és dizájn divatjai közül? Áttör a bambusz és a kókuszrost? Esetleg befutnak a szögletes germán bőrmonstrumok? A színes műanyag vagy a szigorú minimalizmus jön be a magyaroknak? Egyik kérdésre sem tudtuk a választ, így elmentünk a Műcsarnokba, a Lakástrend és Design kiállításra.

Réz András és a trendi motyók

A divatáramlatokra kiélezetten ültünk be már a nyitó sajtótájékoztatóra is. Először is megállapítottuk, hogy a trendújságírók egyáltalán nem járnak trendi ruhákban, nagy tömegben sokkal inkább hajaznak a bolgár kisvállalkozói kamara küldöttségére a magyar testvérszervezet centenáriumi ünnepségén.

Aztán a házigazda nagylelkű átvezető szavai után - beszéljen amiről szeretne - mikrofont kapott az esemény sztárja Réz "Én vagyok a leglazább hatvanas az országban" András esztéta, aki az elég érdekes a holmi, szóval bírni fogjátok felütéssel adta meg az alaphangot, hogy a kilencvenes évek elején vásárolt állat nagyonmutatós olasz csaptelepeire emlékezve eljusson a márkafüggővé váltunk konklúzióig.

A fogyasztói kultúra Hermann Ottója (akinek leggyakrabban használt szavai: a, az, motyó, állati és frankó) könnyed, negyven perces csuklómozdulattal felskiccelte a kiállításon kitapintható lakberendezési trendeket - placcon van a frankó kis minimál, soha nem látott bútortextilek, mutatós fém-üveg bútorok, műanyagok állati bátor használata, art deco-koloniál hatások a klasszicizáló enteriőrökben.

Végül kaptunk egy találóan frappáns divattrendügyi összefoglalást ("a műanyagok megtalálták a helyüket"), illetve egy jótanácsot ("álljatok meg a villanykapcsolónál!")

Erotikától fülledt sajtótájékoztató

Tekintse meg galériánkat!

Ilyen előzmények után őszintén szólva nem számítottunk arra, hogy itt most váratlanul erotika, sőt egyenesen fülledt erotika fogja elárasztani a termet, ám mégis. Az eseményt celebráló hölgy tekintetét az Esztétára függesztve megköszönte a "felizgató bevezetőt", majd a következő mondatban arra célzott, hogy a tájékoztató a kiállítás- és konferencia előjátéka lenne.

"Ha ez az előjáték..." - kezdtem volna belegondolni, amikor egy dizájner hölgy vette át a szót és első mondatában egyszerre "élvezetesnek" és "izgatónak" nevezte Réz András expozéját. Rémült, hadd ne mondjam izgatott tekintetünket az első sorokra vetettük, ahol két manökent fedeztünk fel, akik közül az egyik egy átlátszó ingecskét nem számítva félmeztelenül pózolt. Nem kenyerünk a leplezetlen testiség, így gyorsan elindultunk felmérni kiállított tárgyakat.

A kulcszó: enteriőr

A kiállításon nem tervező, gyártó, vagy funkció szerint sorakoztatták fel a dolgokat, hanem a résztvevő kereskedők szoba- konyha- fürdő- és egyéb belsőket komponáltak, amelyeket a műsorfüzet enteriőröknek nevezett. Ezt azért nem mindenki vette szigorúan, legalábbis nem könnyű elképzelni azt az embert, aki 12 darab szegletes teuton bőrkanapét tartana a nagyszobában, árengedmény ide vagy oda.

A múzeumi helyszín és a kiállítás címe azt sugallják, hogy itt most meg lesz mutatva nekünk, mi ma a menő (Réz András sajátos dialektusában a tuti frankó trendi motyó), ha lakásfelszerelésről van szó. Erősen fogadkoztunk, hogy ennek szellemében közelítünk a kiállításhoz. Lehet, hogy bennünk van a hiba, de ezek szerint nincs uralkodó áramlat.

A plasztik becsülete

Tekintse meg galériánkat!

A belépő tekintetét azonnal egy Dexion-Salgó szerkezet vonja magára, amelyen divatos - bár újdonságnak jóakarattal sem nevezhető - színes műanyag székek sorakoznak. Réz András ígéretével ellentétben később sem láttunk vad és szertelen műanyag dizájntermékeket, amelyek amúgy bármelyik olasz kisváros lakberendezési boltjának alapdarabjai.

A műanyag bútorokat egyébként is kis távolságtartással kell kezelni, amíg át nem estek az ún. dörzsi-teszten. Ha gyapjúkardigánunkkal huzamosabb ideig simogatunk egy bútort, majd megérintjük társaságunk valamelyik tagját, hamar kiderül, hogy szorosabb értelemben vett lakásfelszerelésként is működik-e a vizsgált darab. Szerencsére az egész kiállítás alatt megúsztuk az elektromos kisüléseket, és ez a tény tovább erősítheti a töretlen fejlődésbe vetett bizalmunkat.

A következő enteriőr a hűvös japán bambuszminimalizmust volt hivatott népszerűsíteni - mérsékelt sikerrel. Az enteriőr legérdekesebb darabjai a háncsot utánzó linóleumcsíkokból font fotelek, bizonyítandó, hogy a japános praktikumból igenis van átjárás a magyar rögvalóba.

Stadler, Spéter és a mitikus lószobrok

Tekintse meg galériánkat!

Egészen sok kiállító képviselte a kicsit áramvonalasított klasszikus Stadler József nappalija-stílust. Merészen vegyül a koloniál, az ónémet, a biedermeier és az artdecó, vannak állóórák és szobrocskák is. Népszerű a színezett bőrhuzat, gombokkal raszteresített változatban. Az ismert juhász követőinek szakrális tárgya a lószobrocska, amely egyedül vagy gyermekében párban rázza a sörényét több enteriőrben. Egy sarokban nagy örömünkre a Stadler-vonal szélsőséges változatára, a Spéter Erzsébet előszobája-stílusra is találunk példát: egy stilizált mintás ívelt előszobaszekrényke, egy tükör és két falra szerelt ernyős lámpa alkotnak vérforraló négyest.

Arra számítottunk, hogy a kiállításon majd tobzódhatunk a hatvanas éveket idéző, tarkabarka pszichedelikus plasztikstílusú cuccokban, ám végül mégsem, az egyetlen szórakoztató kiállító nemrég megnyílt a Forma dizájnbutik volt a klasszikus gömbfotellel és még néhány vicces buborékbútorral. Egy másik sarokban két titokzatos férfi tevékenykedett: az egyikük rózsaszirmokat helyezett kupacokba a padlón egy lendületesen popartos, rózsát formázó vörös fotel közelében, a másikuk egy fél négyzetméteres plazmaképenyőt bütykölt.

A neopolgáritól a posztpolgáriig

Tekintse meg galériánkat!

Nem lett volna meglepetés, ha egysoros, négygombos, magasan záródó mellényt viselő fiatal középvezető esik be fáradtan a középutas neopolgári stílust kínáló enteriőrök valamelyikébe és kicsit modernkedő, kicsit art decós ágyába fekve a távolodó plafont kezdi nézni. Lecsukott szemhéja mögött tortagrafikonok nőnek az égig, és teljes joggal érezheti, hogy jó ízlése van, hiszen lám, itt is kiállítanak ilyesmit.

Figyelemreméltó darab volt még az olvasóbetéttel felszerelt ágy, amelyet etele, a bevállalós trendriporter ki is próbált Bojánával, a Velvet szerkesztőjével. A körben cirkáló fotósok témát szimatoltak és azonnal kattintgatni kezdtek rájuk, amitől a jelenet olyan bukét kapott, mintha a magyar John Lennon és Yoko Ono ágyban fekve tiltakoznának a világbékét fenyegető empire komódok ellen.

Ugrálva ünnepeltünk, amikor a középszerű karosszékek és konyhabútorok után merész kiállítási tárgyra bukkantunk: vastag piros szőnyeg közepén csinos leszállópályát alakítottak ki az araszos méretet meg nem haladó űrjárművek számára, amelyet a textilbe applikált kék fényű diódák világítottak meg.

Vizesblokk

A sok hálószoba és nappali mellett jelentős erőkkel vonult fel a vizesblokklobbi is. A kiállított konyhákban formailag kevés volt az újdonság, a rézandrási mélyszemlélődés azonban meglepő kincsekkel kárpótolta az embert. A beépíthető eszközök frontján az inoxburkolat egyeduralomra tör, ám ez nem feltétlenül baj: a bonctermi anyagok használata valami miatt a tisztaság érzetét kelti az emberben.

A látottak alapján akár úgy is tűnhet, hogy a science-fiction úttörő gondolatai manapság a konyhákban csíráznak ki a legszívesebben. A Star Trek-es űrhajókonzol/páraelszívó nagyon kedves gesztus, a robotkaros ipari mosogató a modern nő álma, az alienként viselkedő hosszabbítós csaptelepre pedig nem találunk szavakat.

Tekintse meg galériánkat!

A kiállításon összességében kevés merész, újszerű vagy igazán eredeti bútort láttunk. A már említett kivételeken kívül egy fürdőszobát mindenképpen ki kell emelni, ez pedig Antonio Lupi kreációja. Így képzelné el az ember a római dizájnt, ha még négyezer évig fennmarad a birodalom. A bonctermi minimalizmus fehér műanyag-inox kombinációja még annak is könnyeket csal a szemébe, akinek ez a stílus egyébként egyáltalán nem fekszik és a tetrist is csak a "szánalmas" jelzővel képes illetni.

A mosdókagyló és a tusolótálca kétmillis réslefolyója egészen elképesztő. Egyetlen kérdés vetődött fel bennünk: milyen könnyen tisztítható az enyhén érdes, ám kellemesen puha tapintású fehér műanyag. A válasz valószínűleg az, hogy ezen a szinten már kevésbé - vagy egyáltalán nem - koszolódik az ember.

Lupi ünnepelt szettjén kívül a zuhanyrózsa-evolúció néhány túlkapása érdemel említést. A vallatógépre erősített ezerlyukú hi-tech mellett csodálattal adózhatunk a napocska és a shuriken házasságából született poliprózsának is. Mosdókagylóban hódít a tégla alakú lekerekített kerámia, de érdemes megállni néhány percre az egyértelmű fallikus utalásokkal terhelt plexikagyló előtt is, ha valaki enyhe pírt szeretne az arcára varázsolni hazaindulás előtt.

Apu mondja: trendi vagy

Aki hozzánk hasonlóan Réz András talpnyomában jár és nyitott szemmel figyeli, hogy merre tart a világ, az március 6 és 9-e között (10-től 19 óráig) frissítheti a koraesti koktélpartik témajegyzékét. Március 8-án, szombaton pedig különleges éjszakai nyitvatartással várja a Műcsarnok a trendi keménymagot. Este nyolctól divatbemutatók és jazzkoncert, tizenegytől pedig Haze, Suhaid és Palotai szkreccsel egészen hajnalig.

Nézze meg tényfeltáró galériánkat, amelyből kiderül, mi az idei divat!