Szórják a pénzt a külföldiek, megfogják a garast a magyarok

2007.05.22. 11:46
A külföldiek 166 milliárd forintot költöttek Magyarországon, a magyarok 110 milliárdot külföldön. Az egy napra ide látogatók száma 13 százalékkal nőtt, csökken azonban a tranzitutazók aránya - tette közzé a KSH. Az egy napra beutazók nyolcvan százaléka Szlovákiából, Ausztriából és Romániából érkezik.

Az idén az első negyedévben 7,7 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, hét százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Összesen 17,5 millió napot töltöttek el Magyarországon, ami nyolc százalékkal haladja meg 2006 első negyedévének adatát - tette közzé honlapján a Központi Statisztikai Hivatal. A magyar lakosság eközben több mint 3,6 millió alkalommal utazott külföldre, ami három százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Januártól márciusig a látogatók 166 millárd forintot költöttek Magyarországon, miközben a külföldre látogató magyarok 110 milliárd forinttól búcsúztak külföldön. Az utasforgalmi egyenleg így 56 milliárd forint, ami 50 milliárd forinttal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az egyenleg romlását szinte kizárólag az okozta, hogy a külföldre utazók kiadásai a 2006 első negyedévében tapasztalt visszaesés után megközelítették a 2005. évi szintet, miközben a Magyarországra látogató külföldiek kiadásai is csökkentek kétmilliárd forinttal.

Három országból egy napra

Az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest 13 százalékkal nőtt az egy napra hazánkba látogatók száma. Az egy-három napra látogatóké eközben 11 százalékkal csökkent, a négy vagy annál több napra látogatóké hét százalékkal nőtt. A külföldi látogatók által hazánkban eltöltött összes idő 2007 első negyedévében 2006 első negyedévéhez képest nyolc százalékkal 17,5 millió napra növekedett. Az egy napra látogatók tartózkodási ideje 13, a több napra látogatóké ennél szerényebb mértékben, hat százlékkal bővült.

Évek óta jellemző a tendencia, hogy az egynapos látogatók közel fele átutazási célt jelöl meg utazása szándékaként. A vizsgált időszakban némileg csökkenni látszik a nagymértékű átutazási arány. A szomszédos országoknál a romániai tranzitutazók aránya igen kimagasló, 57 százalékos, ezt követik a szerbiai és montenegrói átutazók, 20 százalékkal. Az egy napra beutazók (kirándulók) többsége Szlovákiából, Ausztriából és Romániából érkezik. E három nemzet adja az egynapos magyarországi kirándulások 80 százalékát. Az egy napra turisztikai céllal érkezők aránya 18 százalék, ebből két százalék az üzleti utazásokhoz kötődik. Növekedett a vásárlási céllal érkezők aránya is közel hét százalékponttal 2006 első negyedévéhez viszonyítva, elérte a 28 százalékot.

Szabadidő

A hosszabb ideig hazánkban tartózkodók esetében jóval meghatározóbb a szabadidős (61 százalék) és az üzleti cél (18 százalék). Ebben a csoportban a vásárlási céllal érkezők (0,9 százalék) és az átutazók (6,7 százalék) aránya csekély. A külföldiek által leglátogatottabb turisztikai régióink 2007 első negyedévében Budapest (41 százalék) és a Nyugat-Dunántúl (25 százalék) volt. Fővárosunk vonzereje évek óta tekintélyes arányt képvisel a hazánkba érkező külföldiek körében.

A külföldi látogatók 166 milliárd forintot költöttek el hazánkban. Az egy napra látogatók vásárlásra (47 százalék) költöttek a legtöbbet. A szabadidős céllal érkezők kiadásai 19, az átutazóké 17 százalékos részarányt képviseltek. A több napra ide látogatók 116 milliárd forint értékben vették igénybe hazánk turisztikai szolgáltatásait. Kiadásaik nagy része, 56 százaléka a szabadidős utakhoz, 26 százaléka az üzleti utakhoz kötődött.

Vásárolni megyünk külföldre

A megfigyelt időszakban a magyar állampolgárok 3,6 millió alkalommal utaztak külföldre. Az előző év azonos időszakát tekintve három százalékkal több utazást tettek, ezen belül az egynapos utazásoknál 17 százalékos volt az emelkedés, a többnapos utazások esetében 19 százalékos visszaesés tapasztalható. A legtöbben Ausztriát, Szlovákiát, Romániát jelölték meg az utazásuk célországaként, és legtöbbjük egynapos utazó volt.

Amíg az egynapos utazások felét vásárlási céllal tették, addig ez az arány a többnapos utazások esetében alig több mint három százalék. A turisztikai motivációjú utazások az egynapos utazásoknak csak 27 százalékát képviselték, míg a többnapos utazások 81 százalékát, azaz a túlnyomó többséget. Jelentős volt a munkavégzéses célú kiutazások aránya az egynapos utazásokon belül (18 százalék), de még a többnaposak esetében is csaknem 13 százalékot ért el.

A lakosság 12,5 millió napot töltött külföldön, ennek ötödét az egy-, négyötödét a többnapos látogatások tették ki. A többnapos utazásoknál a lakosság külföldi átlagos tartózkodási ideje 8,9 nap volt. Januártól márciusig a külföldre látogatók több mint 110 milliárd forintot költöttek el külföldön. Kiadásaik 84 százalékát a többnapos utazások alkalmával, 16 százalékát egynapos utazásaikon költötték el. Ez utóbbiak esetében a vásárlási célú utazásokon a költések 71 százaléka valósult meg, míg a többnapos utak esetében a turisztikai motivációjú költések alkották a túlnyomó részt (78 százalékot).