Mindössze tizenhat uniós vevő jöhet szóba

Előreláthatólag mindössze 16 lesz azon EU-s állampolgárok száma, akik az uniós belépés pillanatától Magyarországon termőföldet vehetnek - közölte a Világgazdasággal Benedek Fülöp, az agrártárca földügyekért felelős címzetes államtitkára.

A csatlakozási megállapodás szerint Magyarországnak általánosságban 7-10 évig nem kell megnyitnia földpiacát a külföldiek (vagyis az EU-s vásárlók) előtt. Ez alól azonban kivételt képez, ha az uniós állampolgárok nálunk letelepedtek, és élethivatás-szerű mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A csatlakozási szerződés az agrártevékenység mellett hároméves letelepedési kötelezettséget ír elő.

Egy részük magyar származású

Ez azt jelenti, hogy 2004. május elsejétől az vásárolhat termőföldet, aki legkésőbb 2001 májusában telepedett le. Benedek tájékoztatása szerint a 16 szóba jöhető személy egy része magyar származású. Így tíz alatt van azoknak a száma, akik minden szempontból külföldinek tekinthetők. Az FVM a lehetséges EU-s földvásárlásokkal kapcsolatban most alapvetően az előző kormány nem nyilvános háttérfelméréseire támaszkodik. Az Orbán-kabinet a várható helyzetet akkor térképezte fel, amikor a tőke szabad áramlásáról szóló, földügyeket is tartalmazó tárgyalási fejezetet 2001-ben ideiglenesen lezárta.

A Belügyminisztérium mai adatai szerint körülbelül 100 ezer külföldi rendelkezik bevándorlási és tartózkodási engedéllyel, közülük 10-15 ezer lehet EU-s állampolgár. Letelepedettnek az számít, aki megkapja az ehhez szükséges, határozatlan időre szóló engedélyt. Ehhez viszont legalább hároméves jogszerű itt-tartózkodás szükséges, illetve igazolni kell a megfelelő lakhatási és megélhetési feltételeket. A büntetett előélet kizáró oknak minősül. (A külföldi állampolgárok határozott idejű, legfeljebb két évre szóló tartózkodási engedélyt is kérhetnek, amelyet a lejárat után időről időre meghoszszabbíthatnak.)

A 16 potenciális földvásárló azt jelenti, hogy a belépéskor elenyésző lesz azoknak a száma, akik jogszerű külföldi vevőként léphetnek fel a piacon. Ők - hasonlóan a belföldi természetes személyekhez - maximum 300 hektárt (6 ezer aranykoronát) vehetnének meg. Bár a további letelepedésekkel az EU-s vásárlók egyre többen lehetnek, hazai szakértők agrárfronton nem számítanak dömpingre. A nem letelepedett uniós állampolgárokra és az EU-s jogi személyekre pedig a már említett, hétéves tilalom vonatkozik majd. Ezt akkor lehetne tíz évre növelni, ha a hétéves időszak lejártakor a magyar és az EU-s földárak között még mindig jelentős lenne a különbség. Így Magyarország a földpiacot általánosságban 2014-ig tarthatná zárva. (A csatlakozás után is tilos lesz a vásárlás a belföldi jogi személyek számára.)

Nőnet a földbérlet iránti igény

Továbbra sem lehet ugyanakkor megtiltani, hogy külföldiek földeket béreljenek. Ily módon a külföldi természetes személyek és cégek egyaránt legfeljebb 300 hektáron (6 ezer aranykoronán) gazdálkodhatnak az uniós csatlakozás után is. A haszonbérleti szerződések maximális ideje a földtörvény tavaly nyári módosítása óta 20 évre nőtt. Így a bérlők hosszú lejáratú, legális szerződésekkel akár be is betonozhatják magukat a földvásárlási tilalom 2011-2014-es feloldásáig.

A Világgazdaság információi szerint angol, osztrák és német befektetők az ország több pontján keresnek máris nagyobb, egybefüggő területeket. A magyar szabályozás értelmében ugyanis a bérelt területekre elővásárlási joguk lesz, ha a vételi lehetőség a későbbiekben megnyílik. A helyi termelőkből most alakuló birtokhasznosítási bizottságok az egymillió hektár hasznosításával megbízott nemzeti földalap számára elvileg javasolhatnak olyan feltételrendszert, amellyel a külföldiek az állami földektől távol tarthatók lesznek. A piacon viszont legális bérlettel továbbra is hozzáférhetnek majd a területekhez, és szintén megmarad számukra a zsebszerződéses vétel lehetősége is.