Emelnék a szerencsejáték-adót

A Pénzügyminisztérium adókoncepciójában a szerencsejátékok pénzbeli nyereménye utáni adó 20-ról 25 százalékra, a tárgynyeremények utáni adó 25-ről 35 százalékra emelését javasolja.

A cégek fizetik az adót

A szerencsejáték-szervező, valamint a különféle ajándéksorsolást szervező. Illetve kezdeményező cégek többsége a pénz-, illetve a tárgynyereményt nettó értéken hirdeti meg. A cégek tehát a nyertesek helyett befizetik a jogszabályok szerinti személyi jövedelemadó-összeget.

A legnagyobb befizetőnek a számsors- és fogadásos játékokat lebonyolító Szerencsejáték Rt. számít, amely tavaly a kifizetett nyereményösszegek után szja-ként több mint tízmilliárd forinttal hízlalta a költségvetést.

Nem számítanak forgalomcsökkenésre

Ez az összeg (nem kis részben az óriási nyeremény miatt kitört lottóláznak köszönhetően, ami éppen mostanában ismétlődik meg) három milliárd forinttal haladta meg a 2001. évi befizetést. A bejelentésköteles nyereményjátékok, illetve -akciók után befizetett szja 2002-ben 431 millió forintot tett ki, ami 153 millióval haladta meg az azt megelőző évit - derül ki a Szerencsjáték Felügyelet összesítéséből.

Nem számít forgalomcsökkenésre a felügyelet, ha a - szakmai köznyelv szerinti - forrásadót a jövő évtől öt százalékponttal emelnék, hiszen e (tervezett) változás nem érintené a nyereményalap-képzést, s ezért ugyanúgy vonzóak maradhatnak a különféle sorsjátékok nettó nyereményösszegei, mint eddig - tájékoztatta a Napi Gazdaságot Somorai László, az állami lottótársaság kommunikációs igazgatója.

Nagyobb emelés, kevesebb akció

Meglehetősen furcsán hatna, ha a gyártó, illetve a szolgáltató cégek nyereményjátékaira csábító prospektusok alján kis betűvel szerepelne: a nyeremény utáni adót a nyertesnek kell állnia - mondta a napilapnak Szegő Klára, a Coop-Hungary Rt. gazdasági igazgatója. Szerinte ha emelkedik a nyeremények utáni forrásadó, akkor a cégeknek növekvő marketingköltségekkel kell kalkulálniuk.

Ugyanezt erősítette meg a reklámpiac egyik meghatározó társasága, a GGK-csoporthoz tartozó GGK Direct ügyvezetője, Csomor Tamás is. Szerinte az esetleges külön adókulcs növekedése is a cégek nyereményjáték-büdzséjében nagyjából tíz százalékos eltérést okoz, ami igazán nagy játékszervezők esetében elenyésző összeg.

A most tervezettnél nagyobb mértékű emelés viszont már visszavetheti az akciók számát és a nyeremények értékét is - válaszolta a Napi Gazdaságnak Seres Tibor, a Sara Lee Hungary Rt. vezérigazgatója. Az élvezeti cikkeket forgalmazó társaság is magára vállalja az adóterheket.

A felügyelet, amely a szerencsejátékok és az ajándéksorsolások engedélyezésével, illetve nyilvántartásával, valamint ellenőrzésével foglalkozik, tavaly a megelőző évnél csaknem hét százalékkal több, 2934 ajándéksorsolásos játékot regisztrált, amiből 42 volt bejelentésköteles - tájékoztatta a napilapot Oravecz László főosztályvezető. Az elmúlt öt évben a legalacsonyabb nyeremények 200-300 forintot értek, a legtöbbet érő pedig egy húsz milliós balatoni nyaraló volt.