Évtizedes rekord a lakáspiacon

A KSH jelentése szerint tavaly 35 és félezer lakásra adták ki a használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóságok, s több mint 59 ezer új lakás építése kezdődhetett el a kiadott új engedélyek alapján. A használatba vett lakások száma 13 százalékkal, az új lakásépítési engedélyeké 22 százalékkal több, mint az előző évben volt.

Tizenkét éves rekord

A lakásépítés ilyen nagyarányú növekedését az évközi adatok nem vetítették előre, mindez az utolsó három hónapban - a lakáspolitikai változások hatására - bekövetkezett nagyon jelentős fellendülés következménye.

Az új lakásépítési engedélyek számát tekintve 1986 óta, a befejezett lakásoknál 1991 óta nem volt ilyen magas adat, mint 2003-ban. A fellendülés elsősorban a városi lakásépítésekre vonatkozik, itt mutatkozik átlag feletti, közel 25 százalékos növekedés.

A 2003-ban használatba vett lakások kétharmadát a lakosság építtette, közel egyharmadát a vállalkozások, s négy százalék az önkormányzati építkezések aránya. A fővárosban pont fordított az arány, a lakások közel kétharmadát vállalkozások építették.

A fele ház

Az új lakásoknak közel a fele egylakásos házban épült, harmada három és ennél többlakásos lakóépületben található. A tavaly használatba vett lakások átlagos nagysága lényegesen nem változott 2002-höz képest , ám egy hónappal rövidebb idő alatt épültek fel: 95 m2 az átlagos alapterületük, és 412 nap volt az átlagos kivitelezési idő.

A városi lakásépítések magas arányából is következik, hogy országos átlagban magas az új lakások közművesítettségének aránya: a 98 százalékos közüzemi vízellátottság mellett 91 százalékos a vezetékes gázellátás és 78 százalék a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya.

A GKI felmérése is a lakáspiac felfutására mutat rá, hiszen - mint az tanulmányukból kiderül - 2003 utolsó hónapjaiban ez az ágazat volt az ingatlanpiac legdinamikusabb szegmense.

Drágulnak

A kormány intézkedéseinek (a telekhez és az építőanyagokhoz kapcsolódó áfa-szabályok változása, államilag támogatott lakáshitel szabályainak módosulása) hatására a lakások drágulásával kapcsolatos várakozás alakult ki, ami az év utolsó hónapjaiban felpörgette a keresletet.

A felmérés szerint az árak idén - főként az állami intézkedések következtében - várhatóan nagyobb ütemben fognak emelkedni, mint azt korábban gondolták. A megkérdezett ingatlanforgalmazók és fejlesztők a használt lakások esetében hat százalékos, míg az új építésűeknél kilenc százalékos árnövekedést tartanak reálisnak.

A legnagyobb árnövekedés várhatóan 2004-ben is az építési teleknél jelentkezik. Ezen a területen az átlagos árnövekedés 15 százalék lehet, mely messze meghaladja az inflációt, és az állampapír-hozamokat. Befektetési szempontból így várhatóan továbbra is megmarad az építési telkek jelentősége.