Újra nyerő a forinthitel

A második félévtől a forinthitelek visszatérésével számol a lakáshitelezés első negyedévi tapasztalatairól és a hátralévő háromnegyed évben várható folyamatokról megkérdezett hét hitelintézet többsége. A bankok ugyanis a nemzetközi kamatlábak várt emelkedése mellett a forintpiacon - az újabb és újabb jegybanki csökkentésekkel összhangban - további kamateséssel kalkulálnak.

Megjelenik a drágulás

Az OTP Banknál elmondták: az euró irányadó kamatlábánál (Euribor) kisebb ütemű kamatnövekedésre számítanak, mint a svájcifrank-alapúnál. (A devizahiteleknél egyébként az euróhitelek marginális szerepet játszanak, legfeljebb 10 százalékot képviselnek azoknál a bankoknál, amelyek mindkét terméket régóta kínálják.) A hitelintézetnél ennek ellenére úgy vélik, hogy a verseny miatt alacsonyan maradhatnak a devizaalapú hitelkamatok.

Az Erste szerint a bankok 50 bázispontos kamatváltozást még nem érvényesítenek majd, e fölött azonban már megjelenik a drágulás. A CIB Banknál kifejtették: a legrosszabbul azok járnak majd, akik olyan hitelintézettel szerződtek, amelynél a devizakamatok 3-6 havonta változhatnak. A forintpiacon az FHB különösen a hosszabb, 5-10 éves kamatperiódusú, új lakásra felvehető forint-lakáshiteleknél vár nagyobb csökkenést.

Az Erste Bank szerint a piaci forinthiteleknél is megjelenik az esés. A HVB Bank úgy véli, csak akkor várható majd áttörés a forinthitel irányába, amikor a különböző konstrukciók kamatkülönbözete 3-4 százalék alá csökken. Ekkor ugyanis már jóval nagyobb a veszélye annak, hogy a devizahitelek kamatelőnyét egy esetleges kedvezőtlen árfolyamváltozás felemészti, a volatilis árfolyam is a forintalapú hitelek felé tereli az ügyfeleket - vélekedik a HVB szakértője.

Változó tendencia?

Az első negyedéves banki tapasztalatok azonban még a devizahitelek drámai térnyeréséről szólnak. Az OTP Banknál, amely a többi banktól jócskán lemaradva, 2004. július 1-jén indította meg a devizahitelezést, mára az új folyósítások mintegy felét ez teszi ki, darabszám és volumen alapján is - tudtuk meg a banktól. Úgy vélik, hogy ez az arány rövid távon fenn is marad.

A HVB-nél a deviza 60-70 százalékot képvisel, az Inter-Európa és az Erste Bank szintén a hitelek kétharmadát folyósítja így, a Raiffeisen Bank adatai alapján pedig 85 százalék a devizahitel-arány, s úgy várják, hogy év végéig 80 százalék felett marad. A CIB-nél a teljes lakáshitel-állomány már 40 százalékban devizatermék, ez tavaly ilyenkor csaknem nulla volt.

Az OTP Banknál úgy látják, hogy a használt lakást vásárlók számára továbbra is alternatívát jelentenek a devizaalapú hitelek (itt ugyanis a kamattámogatott hitel maximális összege csupán 5 millió forint). Ez különösen a Fészekrakó program esetében igaz, hiszen itt szinte a lakás teljes árát megfinanszírozzák a bankok, így ott a limitált összegű forinthitel miatt már csak a devizahitel marad. Fészekrakó hitelből a hitelintézetek március végéig összesen 2400 kölcsönkérelmet fogadtak be, ebből 800 az OTP-nél landolt.